Dégen Imre: Vízgazdálkodás II. Vízkészletgazdálkodás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1972)
5. Víztározás - 5.5 A felszíni völgyzárógátas tározás gazdaságossága
tási viszonyait és a befolyó víz összetételét. Mindez sokkal gondosabb és szélesebb körű laboratóriumi ellenőrzést igényel, mint az egyéb vízműveknél. Mivel a víztisztítás műveletét a tározott víz minősége alapvetően befolyásolja, az ivóvízellátás céljára történő tározás lehetőségeit nemcsak a hidrológiai adottságok, hanem a vízösszetétel is meghatározza. A vízminőség követelményei is szükségessé teszik a tározó építésénél a morfológiai viszonyok tekintetbe vételét. A túlságosan sekély, nagy vízfelületű tározók vízminőségi szempontból is kedvezőtlenek ivóvíz nyerésre. A tározótér előzetes megtisztítása a növényzettől és a fagyökerektől sem hagyható figyelmen kívül, a tározott víz minősége szempontjából. 5.5 A felszíni völgyzárógátas tarozás gazdaságossága A tározás lényegében a természetes lefolyásnak a vízigényekhez igazodó szabályozása érdekében végzett műszaki, gazdasági tevékenység. Gazdasági és társadalmi hatékonyságának vizsgálata „A vízgazdálkodás köz- gazdasági alapjai” című könyvben [16] kifejtett elvek alapján történik. A gazdasági hatékonyság, mint ismeretes, a pénzértékben kifejezett beruházási és üzemelési ráfordítás, valamint az elért eredmény viszonyával fejezhető ki. Ezek számbavétele során a felszíni völgyzárógátas tározók esetében figyelembe veendő sajátos szempontok a következők: — A tározás hatására a lefolyás módosul, pl. a kisvízi hozamok növekednek, az árvíz-, illetve belvízszintek csökkennek, a talaj nedvesség- tartalma növekszik. A tározás eredménye azonban nem a módosult lefolyás, hanem a természetes, a tározás előtt érvényesülő és a módosult lefolyás közötti különbség. Pl. f folyamatos ipari vízfogyasztást szolgáltató hegyvidéki völgyzárógátas tározás közvetlen eredménye az f vízszolgáltatás és a vízfolyás Q természetes hasznosítható kisvízi vagy mértékadó hozama közötti (f — Q) „tározott többlet”. A tározás közvetlen eredményéből (f — Q), származó közvetett, értékelhető gazdasági eredmények — pl. terméstöbblet — hasonló módon értelmezhetők. A gazdaságossági vizsgálatok során tehát a költségeket általában a tározás révén elérhető eredmény változásokhoz, a többlethez kell viszonyítani. Több tározási lehetőség összehasonlításánál nemcsak a tározó egységnyi térfogatára, hanem a többlet- hozam egységére eső költségeket kell alapul venni. — A völgyzárógátas tározó teljesítőképessége a hordalékkal való fel- töltődés ütemében csökken. A térfogatának 50%-át elvesztett tározót már tönkrementnek szokták tekinteni. Az amortizáció számításánál figyelembe kell venni nemcsak a gazdasági élettartamot, hanem a fokozatos teljesítőképesség-csökkenést is. — A völgyzárógátas tározók helykiválasztásával kapcsolatos, a gazdaságosságot befolyásoló szempontok közül kiemelhetők a következők: — a tározó helyét a gazdasági-műszaki szempontok és a természeti adottságok együttesen szabják meg. Ez utóbbiaknak alapvető, meghatározó szerepük van a tározás gazdaságosságának alakulására. Tekintve, hogy a tározott víz felhasználásának helye általában adott, a tározó helyének kiválasztásánál 13* 195
