Dégen Imre: Vízgazdálkodás II. Vízkészletgazdálkodás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1972)
5. Víztározás - 5.3 Felszín alatti víztározás
A porózus víztartók készletének kiegyenlítésével kapcsolatban elsősorban a talajvíztározásnak van jelentősége. A talaj víztározás célja, természeti körülményei és a megvalósítás módja egyaránt hasonlít a felszíni tározáshoz. Alkalmazására az 5—7. ábrának megfelelően olyan esetekben kerül sor, ha a talajvíz horizontális áramlásban résztvevő készletének ki- egyenlítése válik szükségessé. Ismeretes, hogy a talajvízkészlet (elsősorban a dinamikus talajvízkészlet) változását lényegében az éves periódus jellemzi. A talajvíztározás tehát többnyire arra irányul, hogy a perióduson belüli vízhiányos időszakok készletét egyenlítse ki a bőségesebb időszakokban jelentkező vízkészletek terhére az egyenletes vízszolgáltatás érdekében. Síkvidéki területeken a talajvízháztartás jellemzője, hogy a fő utánpótlást a csapadék, a fogyasztást az evapotranspiráció jelenti, s mindkét tényező a vízelőfordulás szűkebb környezetében jelentkezik. Nagyobb medencék, mint például az alföldi medence esetében (3.3 fejezet) a peremvidékek felől a felszín alatt áramló víz is lehet a talajvíz forrása. Dombvidéki területeken — lejtős alsó vízzáró réteg esetén — a talajvíz horizontális áramlása is bekövetkezhet. Ennek során a távolabbi környezetben lehulló csapadék vize áramlik közel horizontális irányban az evapotranspiráció, mint fogyasztó tényező helye felé. Ilyen körülmények között kerülhet sor talajvíztározásra. Talaj víztározás esetén az áramlás útját mesterséges beavatkozással elzárják és ezzel tározóteret alakítanak ki. Az így kialakított tározótérben a horizontálisan áramló vízkészlet felhalmozódik és onnan kitermelhető. Figyelemmel kell lenni arra, hogy a talajvízből történő természetes fogyasztás is megnövekszik annak következtében, hogy a tározott talajvíz felszíne megközelíti a terepszintet. Ezt a többletfogyasztást a vízkészletből Je kell vonni. Azt is figyelembe kell venni, hogy — a vízhozam-kiegyenlítés fogalmának megfelelően — tartós talajvíztározás csak az átlagos dinamikus talajvízkészlet mértékéig valósítható meg. A talajvíztározás megtervezéséhez ismerni kell tehát a felszíni csapadék beszivárgó hányadát és a távo185 5—7. ábra. A talaj víztározás sémája
