Dégen Imre: Vízgazdálkodás II. Vízkészletgazdálkodás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1972)
4. A vízmérleg - 4.7 Operatív vízkészletgazdálkodás
Amennyiben valamely üzem a határértékeket túllépő szennyvizet bocsát a közcsatornába, bírság jellegű büntető csatornadíjat fizet. Az ebből származó bevételek a csatornahálózat bővítésére, korszerűsítésére, a káros szennyezés folytán felmerülő üzemeltetési és fenntartási többletköltségekre, valamint a vizek minőségének megóvásával kapcsolatos kiadásokra fordíthatók. ' 4.7 Operatív vízkészletgazdálkodás 4.71 A vízmérleg kiegyensúlyozási lehetőségei Mint bármilyen anyaggal való gazdálkodásnak, a vízkészlettel való gazdálkodásnak is alapvető munkaeszközei a készletek számbavételére és összehasonlítására, jövőbeli alakulásuk irányítására és az igényekkel való egybevetésére szolgáló mérlegek. Ezek nemcsak a távlati tervezés alapjai, hanem a vízkészletgazdálkodást érintő egyéb közvetlen gyakorlati intézkedést igénylő esetekben is a vízgazdálkodási mérleg alapján lehet állást- foglalni. A vízmérleg eredménye a vízmérleg minősítése, vagyis annak megállapítása, hogy a vízmérleg aktív, passzív, vagy egyensúlyban levő. A következőkben vázoljuk, hogy a vízmérleg eredményei hogyan hasznosíthatók a vízkészletgazdálkodási intézkedések, fejlesztési tendenciák számára, egyrészt a távlati tervezésben, másrészt az operatív vízkészletgazdálkodásban. 4.711 Aktív vízmérleg Valamely vízgazdálkodási területi egység meghatározott időszakra vonatkozó vízmérlegét akkor mondjuk aktívnak, ha az egység hasznosítható vízkészlete a vízhasználatok vízigényét — mennyiségi és minőségi tekintetben — nemcsak ki tudja elégíteni, hanem a vizsgált időszakban bizonyos tartóssággal (valószínűséggel), bizonyos mértékűnél nagyobb hasznosítatlan része is van. a) A távlati tervezésben aktív vízmérleg esetén a tartalékok célszerű felhasználására kell törekedni, általában a következő szempontok figyelembe vételével: — vízhiányos szomszédos területek ellátása, — mezőgazdasági vízhasználatok fejlesztése, — ipartelepítési és területfejlesztési súlypontok kialakulásának elősegítése a vízfelesleggel rendelkező területeken, — tározómedencék építési programjának szűkítése, — a költségesebb többszörös és ismételt vízfelhasználás csökkentése. b) Az operatív vízkészletgazdálkodásban aktív vízmérleg esetén meny- nyiségi és minőségi tekintetben egyaránt az előnyös helyzet fenntartására, stabilizálására kell törekedni, a vízhasználatokat a racionális vízkészletgazdálkodás követelménye szerint lehet fejleszteni. 142
