Dégen Imre: Vízgazdálkodás II. Vízkészletgazdálkodás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1972)
4. A vízmérleg - 4.6 A vízminőség szerepe a vízgazdálkodásban
nyos vízhozamértékekhez rendelik. Az ily módon végrehajtott vizsgálatok kezdeti eredményei máris bizonyos összefüggéseket mutatnak a vízhozam és a vízminőség között. A vízhozam és valamely vízminőségi komponens közötti összefüggésre első közelítésben az alábbi egyszerűsített egyenlet a jellemző (4—18. ábra): ahol Y a vízminőség tetszőleges komponense megfelelő mértékegységben, pl. az összes keménység német keménységi fokban (nk°-ban), vagy a káliumpermanganátos (KMnO/J oxigénfogyasztás mg/l-ben, Q a vízhozam m3/sec-ban, ä és b számítással meghatározható állandók. Az a a vízfolyás vízhozamával arányos alapterhelésből, b a vízfolyás vízhozamától független szennyvízterhelésből számítható. Fenti öszefüggés alkalmazási lehetőségét illetően az alábbiakra kell rámutatnunk: — az öszefüggések csak egy adott vízfolyás adott szelvényére érvényesek, — az összefüggések időben csak addig érvényesek, amíg a vízfolyást szennyező komponensek értékében lényeges változás nem következik be, —i a statisztikai meggondolások alapján meghatározott összefüggések ellenőrzése csak statisztikai módszerekkel történhet, vagyis néhány kontrolmérés eredményeiből megfelelő következtetések nem vonhatók le. Ha a vízminőség valamely komponenséből származó terhelés (T) és a vízhozam kapcsolatát akarjuk meghatározni, akkor a kapcsolatot a következő összefüggéssel jellemezhetjük: T = YQ = ciQ + b (4—19) Az összefüggés birtokában valamely vízfolyás adott szelvényében, adott szennyvízterhelés esetén meghatározható valamely jellemző vízhozamhoz (Q,) tartozó jellemző vízminőségi komponens értéke (Y.;) az alábbiak szerint: Yj = a+ b . (4—20) Qj 4—18. ábra. A vízhozam és valamely vízminőségi komponens közötti egyszerűsített összefüggés grafikus ábrázolása 118
