Dégen Imre: Vízgazdálkodás II. Vízkészletgazdálkodás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1972)
4. A vízmérleg - 4.6 A vízminőség szerepe a vízgazdálkodásban
Megfordítva a kérdést, eltérő megengedhető határszeny- nyezettségi koncentráció (Y/() ismeretében méghatározható az a Qn határvízhozam (illetve megfelelő vízhozamtartóssági adatok ismeretében annak tartóssága), amelynél kisebb vízhozam esetén a szóban forgó vízminőségi komponens értéke az Yh határértéket meghaladja. Vagyis Qn = — . (4—21) Yh — a Yh és Q/, grafikus meghatározása — ez összefüggés ismeretében — a 4—18. ábrán látható módon történhet. A bemutatott összefüggés adott szennyvízterhelési viszonyokra vonatkozik. Kérdés, hogy milyen formában módosul ez, ha az adott szennyvízterhelési viszonyok pl. új gyár (azaz új szennyvízforrás) telepítése következtében megváltoznak. Képzeljük el, hogy valamely vízfolyás adott szelvényében egy új ipartelep szennyvizeit engedjük a befogadóba (4—19. ábra). A szelvény fölötti szakaszon rendelkezésre áll a vízhozam és a vízminőség valamely komponense közötti összefüggés Y/ = a+ —. (4—22) ' Q, A szennyvízbevezetés minősége (YSÍ) és mennyisége (QS2) adatokkal jellemezhető. A szennyvízbevezetés alatti folyószakaszonYa és Qf -j- Qs, adatok jellemzik a mennyiségi és minőségi viszonyokat. Fenti mennyiségek között az anyagmérleget az Ya(Q, + Qsz) = YfQ, + YszQsz (4—23) összefüggés fejezi ki. Az előbbiek figyelembevételével ez a következő alakban írható Y„(Qi -}- Q,,) = aQf b + YSZQS, = aQf -f- fib (4—24) ahol b + YS2QSZ ß=—b~ az új és régi szennyvízterhelés viszonya. Amennyiben Qsz Q/v vagyis a szennyvízbevezetésből szánnazó vízhozamváltozás a befogadó vízhozamához képest elhanyagolható, akkor a 4—19. ábra. Üj szennyvízbevezetés sémája, szennyvíztisztítás nélkül 119
