Dégen Imre: Vízgazdálkodás I. A vízgazdálkodás közgazdasági alapjai (tankönyvkiadó, Budapest, 1972)
A) A vízgazdálkodás közgazdasági alapjai - 4. A vízgazdálkodás mint népgazdasági ágazat
anyagi termelésének kiegészítő részeként jelennek meg. A víz kitermelése szorosan összefonódik a víz elosztásával, a felhasználás helyére szállításával és felhasználásával, a vízkárelhárítás (árvíz-, belvíz-, talaj- és vízminőség-védelem) a termelő ágazatok termelési folyamataihoz és a nem termelő ágazatok (egészségügyi és kulturális szolgáltatás stb.) funkcióihoz kapcsolódik, eredménye mint a megvédett anyagi javak mennyisége vagy azok értéke jelenik meg. A vízgazdálkodási ágazat részben termelő, részben szolgáltató (ide sorolható a vízkárelhárítás is), de a jelentős mértékben infrastrukturális* (a gazdaságfejlesztést megalapozó) jellege miatt — hasonlóan a villany- és gázellátáshoz — átmenetet alkot a szorosan vett termelő és szolgáltató tevékenység között. Egyébként a szolgáltatás fogalmának leszűkítése arra a tevékenységi körre, amely új terméket nem eredményez (nem gazdasági, igazgatási és szellemi jellegű szolgáltatások vagy háztartási, személyi javító szolgáltatások stb.) helytelen. A szolgáltatások legfőbb ismérve, hogy azok olyan társadalmilag rendszeresen kifejtett tevékenységek, amelyeknél a tevékenység folyamata (eredménye) és felhasználása (elosztása) időben és térben egybeesik vagy technológiailag egymáshoz közvetlenül kapcsolódik. Pl. villamosenergia-termelés és a hozzá kapcsolódó hálózati elosztás, vagy a gáztermelés és a termék csővezetéken keresztül történő elosztása és szállítása stb. Ez a helyzet a víztermelésben és -szolgáltatásban is. A szolgáltatások egy része tárgyi alakot öltő termék, vagy a szolgáltatás mint termelési tényező közvetlenül részt vesz a termék előállításában. A gazdasági ágazati osztályozás kettős értelemben történhet: 1. A műszaki és gazdasági tevékenység, a munka tárgyának, a munka eszközeinek, a munka közvetlen céljának megközelítően azonos jellege alapján, a szervezeti alárendeltségtől függetlenül és tekintet nélkül arra, hogy a tevékenység valamely szervezet fő-, mellék- vagy segédtevékenységét alkotja. Ez az ágazati csoportosítás elsősorban a gazdaságirányítás szempontjából önálló ágazatnak minősített gazdasági tevékenységek ösz- szetartozó csoportja tekintetében a hatósági jogkör, a hatósági szabályozás és szakmai felügyelet gyakorlására vonatkozik, és kiterjed a népgazdaság egészére. A hatósági jogkörön itt nem a hatósági struktúra, vagyis az * Infrastruktúra olyan gazdasági feltételek (úthálózat, közlekedés, kikötő, közművek, közoktatás stb.) gyűjtőneve, amelyek nem vesznek részt közvetlenül a termelési folyamatban, ö3 közvetve befolyásolják, megalapozzák a termelés fejlesztésének lehetőségeit. 4* 51
