Dégen Imre: Vízgazdálkodás I. A vízgazdálkodás közgazdasági alapjai (tankönyvkiadó, Budapest, 1972)
A) A vízgazdálkodás közgazdasági alapjai - 3. A vízgazdálkodás sajátosságai és munkafolyamatai
folyamatokba. Pl. a víztározók — amelyek lehetővé teszik a vízben bő időszakok vízfölöslegének tartalékolását a vízszegény időszakokra a vízhozamok természetes ingadozásainak és a vízigényeknek összehangolására, az árvizek és belvizek visszatartására vagy csökkentésére — hatékony munkaeszközei a lefolyást viszonyok szabályozásának. A víztározóban felhalmozott víz már nemcsak a természet terméke, hanem a munka terméke is, és a továbbiakban mint munkaeszköz, vagy mint munkatárgy hasznosulhat. A vízfolyások medre a felszíni vizek szállítására, raktározására szolgáló, természet adta munkaeszköz, amelyet szabályozással — munka befektetésével — tesz az ember e funkciók ellátására tökéletesebbé. A szabályozás műszaki eszközei (vezetőművek, sarkantyúk, burkolatok) vízépítési munkafolyamatokban jönnek létre. A vízgyűjtő területek komplex rendezése, azokon a lefolyási viszonyok javítása zömében széles körű, sokrétű vízgazdálkodási munkafolyamatok révén valósul meg. Ugyanakkor e tevékenységhez nem vízgazdálkodási munkafolyamatok is kapcsolódnak, mint pl. az erdőgazdálkodás és talajvédelem. A felszín alatti vízkészletek befolyásolási lehetőségei vízgazdálkodási munkafolyamatok révén lényegesen korlátozottabbak. Ha a felszín alatti vízkészlet tartósan vagy bizonyos időszakokban nem fedezi az igényt, mesterséges úton lehet kiegészíteni vagy szabályozni. Ez történhet felszíni víznek víztartó, illetve vízvezető talajrétegekbe való mesterséges beszivárog- tatásával vagy maguknak a felszín alatti vizeknek mesterséges visszatartásával, felduzzasztásával stb. A felszín alatti vízkészlet szabályozására irányuló vízgazdálkodási munkafolyamat eredményeként tulajdonképpen a természetes készlet mesterséges készletté változik, a víz a munka termékének jellegét nyeri el. A felszín alatti vízkészletet szabályozó tevékenység munkaeszközei (a szivárgókutak, a talajvízdúsítás céljára épített medencék, a parti szűrésű kútcsoportok övezetében föld alatti gátak stb.) a vízépítési munkafolyamat során jönnek létre. A felszíni és felszín alatti vízkészlet szabályozására irányuló beavatkozások olyan vízgazdálkodási munkafolyamatok során valósulnak meg, amelyek eredménye a tulajdonképpeni vízhasznosítás szempontjából előzetes, előkészítő jellegű. Ehhez rendszerint további olyan tevékenységnek kell csatlakoznia, melynek eredménye a víz kitermelése, kivonása a természetből a társadalmi szükségletek céljára. ad 2. Egyik ilyen vízgazdálkodási munkafolyamat a víz kivétele, kitermelése a természetes vagy mesterségesen szabályozott vízkészletből. Ha természetes vízkészletből származó víz kivételéről van szó, a munka tárgya a természeti adottságokkal rendelkező víz, amely a munka eredményeként termékké, potenciális használati értékből tényleges használati értékké vál43
