Dégen Imre: Vízgazdálkodás I. A vízgazdálkodás közgazdasági alapjai (tankönyvkiadó, Budapest, 1972)
A) A vízgazdálkodás közgazdasági alapjai - 3. A vízgazdálkodás sajátosságai és munkafolyamatai
tozik. Ha azonban mesterséges készletből veszik ki a vizet, a vízkivételi munkafolyamat tárgya olyan nyersanyag, amely már korábban kifejtett munka terméke. A természet adta hasznos tulajdonságok már a vízkivétel megvalósítása előtt további tulajdonságokkal gyarapodtak. Ezek minőségileg vagy mennyiségileg befolyásolták a víz természetes állapotát. Technológiai szempontból általánosságban gravitációs és szivattyús vízkivételi módszert különböztetünk meg. Gravitációs vízkivétel során a természetes vagy mesterségesen előállított (duzzasztott vízszint) helyzeti energiáját hasznosítják, szivattyús vízkivétel esetén viszont a föld vonzóerejével szemben gépi úton növelik a víz potenciális energiáját. Mindkét módszer munkaeszközei zömükben vízépítési és vízgépészeti munkafolyamatok során jönnek létre. ad 3. A vízkészletből való kivétel után a víz használati értéke — ha mennyisége és minősége a használat követelményeinek megfelel — további munka ráfordítása nélkül csak akkor hasznosulhat, ha a vízkivétel és a vízhasználat helye azonos vagy közvetlen közelségben van. Egyébként további munka kifejtése szükséges, amelynek célja a víz elszállítása a vízkivétel helyétől a használat helyére. A víz szállítása a termelőfolyamat, valamint a víztermelés és -felhasználás technológiai folyamatának szerves része. A szállításnak ez a fajtája technológiai szállításnak minősül, és határai általában a termelési folyamat és a vele technológiailag közvetlenül összekapcsolt felhasználási folyamat kezdete és vége között jelölhetők meg. A víz technológiai szállítása éppúgy vízgazdálkodási jellegű munkafolyamat, mint maga a víztermelés. Ezenkívül előfordul a víznek olyan technológiai szállítása is, amely nem a vízgazdálkodási termelőfolyamat része (pl. a víz üzemen belüli felhasználása valamely gyártási folyamatban alap- vagy segédanyagként). Ilyenkor a víz szállítása, akárcsak a technológiai folyamatban felhasznált többi anyag szállítása, közgazdasági jellegét, népgazdasági ágazati besorolását tekintve abba a népgazdasági ágazatba tartozik, amelybe az alapvető termelőfolyamat. A vízgazdálkodási termelési folyamat befejezése utáni vízszállítás, amely a víztermelés szféráján kívül esik és azzal nincs technológiai összefüggésben, már a közlekedés népgazdasági ághoz tartozik (pl. a víz szállítása tartálykocsiban). A víz szállítására használt munkaeszközök két nagy csoportba sorolhatók. Első csoportba a természet által adott (vízfolyások természetes medrei) vagy emberi munkával módosított, illetve előállított (szabályozott medrek, nyitott és zárt földcsatornák) munkaeszközök, a másik csoportba a kizárólag emberi munkával előállított munkaeszközök (szivattyútelepek, duzzasztózsilip, medencék, tartályok, csővezetékek) tartoznak. 44