Deák Antal András: Bél Mátyás élete és munkássága 1684–1749-ig; A magyarországi halászatról (Vízügyi Történeti Füzetek Különkiadás Budapest, 1984)
A magyarországi halakról és azok halászatáról
les és lapos a testük, egyébként a pontyokra hasonlítanak. Közülük a keszeg a legnagyobb és legszélesebb, feje kisebb, mint azt a testének aránya megkívánná, görbült és pengevékony, lapos a teste, a ko polt y ú és járok vonalában nagy pikkelyekkel. A tavakban, ahol a legnagyobbakat lehet fogni, otthonosak, de szeretik a mocsarakat is, azért a halastavakban érzik magukat legjobban. A németeknél Bräxen-nek* a magyaroknál kárásznak hívják: Gesner a kárászt „charax"-nak mondja,** mely inkább az apró ezüstös keszegekhez, mint a pontyokhoz hasonlít. A keszegnél sokkal kisebb, alig több ui. egy arasznyinál, és nemcsak csillogóbb a keszegnél, hanem ízletesebb is. Nagyon fürge és élelmes, étvágyban pedig még a legnagyobb pontyokat is felülmúlja. XXV. ASÜGÉREKRŐL Miként a keszegek a pontyokhoz, úgy hasonlítanak a sügérek a csukákhoz. A sügéreknek ui. több fajtáját ismerjük. Az egyik az, amely fogait és fejét tekintve úgyszólván nem is különbözik a csukától, kicsi pikkelyei vannak, változó színű, elszórtan itt-ott foltos, fehéres uszonyokkal, rajtuk sok folttal és tüskével. Két hátuszony, két melluszony, mindkettő nagyobb, mint más halaknál, és ugyancsak két hasúszójuk van, meg egy a végbélnyílásnál, amit tüske merevít. A mélyben vadászik, felszínre csak akkor jön, ha rabol. Húsa kissé szívós, akár a csukáé, miért is „lucioperca"-nak (tkp. süllő), azaz sügércsukának nevezik. Német nevük Schiel,*** de különböznek azoktól, melyeket „R er sling"-éknek hívnak. Ezek túl azon, hogy nincsenek fogaik, ugyancsak kisebb fajta sügérek. Egyébként ezeknek is három fajtáját említjük itt meg. Egyiket kisebb sügérnek mondjuk, melynek uszonyai, feje és kopoltyúja arany színezetű. Bellonius megkülönböztetésül ezt „cernua"-nak, (vágó durbincs és selymes durbincs) durbincsnak vagy varsintának hívta, a németek pedig Schraezelnek; a másik fajta kicsit nagyobb, a hátuszonya ugyancsak aranyos pöttyökkel díszítve; mindkettőnek csak ez az egy, de az egész hátán végigfutó hátuszonya * Brachsen, Braschc, Braxe, Brassen, Blei, Brachse, stb. = dévérkeszeg ** Karausch, Gareis, Gareisl, stb. = kárász. A latin név csak a dévérkeszegre utal (Ambris brama L.) *** Schill, Sander, Sandcrt, Zander, Hechtbarsch = süllő
