Deák Antal András: Bél Mátyás élete és munkássága 1684–1749-ig; A magyarországi halászatról (Vízügyi Történeti Füzetek Különkiadás Budapest, 1984)

A magyarországi halakról és azok halászatáról

les és lapos a testük, egyébként a pontyokra hasonlítanak. Közülük a keszeg a legnagyobb és legszélesebb, feje kisebb, mint azt a testének aránya megkívánná, görbült és pengevékony, lapos a teste, a ko polt y ú és járok vonalában nagy pikkelyekkel. A tavakban, ahol a legnagyob­bakat lehet fogni, otthonosak, de szeretik a mocsarakat is, azért a ha­lastavakban érzik magukat legjobban. A németeknél Bräxen-nek* a magyaroknál kárásznak hívják: Gesner a kárászt „charax"-nak mond­ja,** mely inkább az apró ezüstös keszegekhez, mint a pontyokhoz ha­sonlít. A keszegnél sokkal kisebb, alig több ui. egy arasznyinál, és nem­csak csillogóbb a keszegnél, hanem ízletesebb is. Nagyon fürge és élel­mes, étvágyban pedig még a legnagyobb pontyokat is felülmúlja. XXV. ASÜGÉREKRŐL Miként a keszegek a pontyokhoz, úgy hasonlítanak a sügérek a csu­kákhoz. A sügéreknek ui. több fajtáját ismerjük. Az egyik az, amely fogait és fejét tekintve úgyszólván nem is különbözik a csukától, kicsi pikkelyei vannak, változó színű, elszórtan itt-ott foltos, fehéres uszo­nyokkal, rajtuk sok folttal és tüskével. Két hátuszony, két melluszony, mindkettő nagyobb, mint más halaknál, és ugyancsak két hasúszójuk van, meg egy a végbélnyílásnál, amit tüske merevít. A mélyben vadászik, felszínre csak akkor jön, ha rabol. Húsa kissé szívós, akár a csukáé, miért is „lucioperca"-nak (tkp. süllő), azaz sü­gércsukának nevezik. Német nevük Schiel,*** de különböznek azoktól, melyeket „R er sling"-éknek hívnak. Ezek túl azon, hogy nincsenek fo­gaik, ugyancsak kisebb fajta sügérek. Egyébként ezeknek is három faj­táját említjük itt meg. Egyiket kisebb sügérnek mondjuk, melynek uszo­nyai, feje és kopoltyúja arany színezetű. Bellonius megkülönböztetésül ezt „cernua"-nak, (vágó durbincs és selymes durbincs) durbincsnak vagy varsintának hívta, a németek pedig Schraezelnek; a másik fajta kicsit nagyobb, a hátuszonya ugyancsak aranyos pöttyökkel díszítve; mindkettőnek csak ez az egy, de az egész hátán végigfutó hátuszonya * Brachsen, Braschc, Braxe, Brassen, Blei, Brachse, stb. = dévérkeszeg ** Karausch, Gareis, Gareisl, stb. = kárász. A latin név csak a dévérkeszegre utal (Ambris brama L.) *** Schill, Sander, Sandcrt, Zander, Hechtbarsch = süllő

Next

/
Oldalképek
Tartalom