Deák Antal András: Bél Mátyás élete és munkássága 1684–1749-ig; A magyarországi halászatról (Vízügyi Történeti Füzetek Különkiadás Budapest, 1984)

A magyarországi halakról és azok halászatáról

uszonyaikkal mívélnek, legalább úgy félnek, mint a nyúl a vadászkutyától. ISínét Sambucns: „Parvulus adverso pare hunc quoque flumine cogit Sturiolas nostras, hoc cumulât que dapes." (Még a vizát is árral szemben űzi, a kis Kecsege, és elibénk tereli a zsákmányt.) Közben áradások idején is több folyóba eljut. Nem kétséges, hogy a Tiszába be-betéved, és a Vágban is találkoztak már néhánnyal a halászok. V. HOGYAN FOGJÁK A VIZÁKAT Valójába?! nemcsak ősszel fogják őket. A tavaszi halászat márciusban kezdődik, és megszakítás nélkül tart júniusig; az őszi augusztusba?! szokott kezdődni, és többnyire, hacsak a tél túl korán be ?iem köszönt, egésze?? decemberig tart. 1702-be??, még fiatal koromba??, Földvárnál (Tolna megyében) egy felettébb emlékezetes halászatot néztem végig, és hogy ?niként zajlott le, íme itt elmesélem. A vizafogás helyét, amit a halászok Tanyának hívnak, mintegy ezer lépésnyire a csúcsba?? végződő sziget felett, go??dosa?i kijelölték, az uszadékfáktól nagy fáradsággal megtisztították, nehogy azok a hálók kivetését vagy behúzását akadályozzák. A folyómeder eze?t a szakaszon enyhén lejtett, és i??kább iszapos, mint kavicsos volt. Ezt kelet felé hosszan elnyúló nagyo?? erős fűzfavessző fallal előre elkerítették. A partnak ily módon való kialakítását a vizahalászat kívánja meg, hogy amelyeknek ez esetleg útját állja, könnyebb legyen az iszapba kergetni, és a rájuk vetett kötelekkel fákhoz vagy karókhoz kötni. A háló kb. száz öl hosszú és Öt vagy hat öl széles volt, és olyan erős ke?? der madzagból kötötték, hogy a kitörni akaró állatot vissza tudta tartani. A felső részét fagömbökkel, az alsót pedig ólomnehezékkel látták el. Ezek a háló alsó részét a mélybe húzták, amazok pedig a vízen lebegve a felső részét a felszínen tartották. A háló ?ni??dkét vége erős köt ele k-