Deák Antal András: A háromszögeléstől a Tisza-szabályozásig. (Források a vízügy múltjából 10. Budapest, 1996)
III. BEVEZETÉS A HÁROMSZÖGELÉS GYAKORLATÁBA - VÁSÁRHELYI PÁL ÉS A MAGYARORSZÁGI FOLYÓFELMÉRÉSEK (TANULMÁNY)
Azt követően tehát, hogy a folyó medrét és környékét háromszögeléssel felmérték és térképre vitték, munkájukat a mérnökök a következő rend szerint folytatták: - Három geometra három figuránssal a folyó meghatározott szakaszán mélységet mért, és az adatokat térképre vitte; - négy geometra négy figuránssal a jobb és bal parton egymással átellenben szintezett; - egy geometra két figuráns segítségével a két part között kötelet húzott ki, és a kötél mentén a geometra az egyik csónakban ülve sebességet mért, miközben a figuráns a pillanatnyi sebesség-adatokat a kereszt-szelvény megfelelő helyére bejegyezte. Ez a felállás természetesen a körülményeknek és a létszámnak megfelelően változott, miként munkakörülményeik is szélsőségesen változtak. A tél békés térkép-rajzolással, önképzéssel vagy éppen cikkek írásával telt el. Ebben az időszakban futotta idejéből Vásárhelyinek is a háromszögelésről szóló könyvének megírására. A kikelet, a nyár és az ősz azonban kemény próbákat tartogatott számukra. Erről képet alkothatunk magunknak az alábbi idézetekből: "Hogy a Nagy Méltóságú Magyar Helytartó Tanáts...rendelésének...bizonyosabban megfelelhessek, már Mártius 15-kén, a midőn is a Duna még igen tsekély volt, félbe hagyván a téli rajzolásokat, minden Duna-mérőket külső munkára rendeltem, de kevés napok múlva áradni kezdett a Duna és egész X-ber utóllyáig...öt egész Hónapig tartott légyen az alsó környéken a nagyobb árvíz, és hogy a kimenetel idejétől fogva X-ber végéig kissebb vagy nagyobb mértékben kilentzer árvíz volt. Ezen igen terhes környülállásokban, nem tsak a Duna szüntelen való árjával, hanem még a sokféle fokok, és Nádasok átgázlásával, majd pediglen a ház nélköl való, és messze a Helységektől eső vadonyba télen nyáron által való lakással, hálással, az ott lévő mindenféle férgekkel és árvíz ájulásig való kimondhatatlan büdösségivel, és magával az élelembéli megszerzésivel, szünet nélkül küszködnönk kelletett, nagyobbodván a sanyarúság, nem kevéssel azzal is, hogy olly környéken kellet tartózkodnunk, amellyen nyáron által sokféle ragadós, veszedelmes, és halálos betegségek annyira uralkodtak, hogy igen kevés lakosok kerülhették el a betegeskedést" 49 . A következő sorokat Vásárhelyi egyik Al-Dunát megjárt beosztottja írta: "31. júliustól 20. novemberig 833 (...) nagy részént őszi időt, egy falombokkal összve font kunyhóban töltvén el, a lég minden viszontagságainak, egészségünk nem csekély veszélyeztetésével, s léterünk érezhető fogyatkozásával ki valánk téve (...) Vaskapu zuhatagin legféltőbb kincsünkkel, életünkkel játszottunk" 50 . Maga Vásárhelyi Pál is hasonló módon emlékezik vissza. A felméréseket "a legnagyobb nehézséggel és gyakran a legnagyobb életveszéllyel végezték" - írja. "Közel 100 fixpontot a háromszögelés számára elhelyezni... meredek hegyeket kellet megmászni égető napsugár mellett... úttalan szakadékokon és völgyeken át" 51 . 49 Huszár Mátyás 1829. jan. 20-án kelt jelentése az Országos Építési Igazgatóságnak - MOL C 128. Dir. in hydr. et aed. Duna 1829. 264. !0 Kecse Ferenc levele Széchenyi Istvánhoz. Magyar Vízügyi Múzeum 28.17.100. " Haupt-Bericht des dirig. Ing. P. Vásárhelyi an den kön. Commissar Graf Stefan Széchenyi... l-22.pp.l t. 8 térk.
