Deák Antal András: A háromszögeléstől a Tisza-szabályozásig. (Források a vízügy múltjából 10. Budapest, 1996)
III. BEVEZETÉS A HÁROMSZÖGELÉS GYAKORLATÁBA - VÁSÁRHELYI PÁL ÉS A MAGYARORSZÁGI FOLYÓFELMÉRÉSEK (TANULMÁNY)
A Körösök felmérése Előzmények A Körösök árvizei és mocsarai ellen folytatott évszázados küzdelem története beszédes bizonyítékul szolgál arra vonatkozóan, hogy sem a politikai, sem pedig a gazdasági késztetés nem volt elegendő a problémák megoldásához. Kellő tudományos és műszeres felkészültség hiányában kudarcra voltak ítélve a szabályozási törekvések, melyekről báró Vay Miklós királyi biztos egyik jelentése 52 ad hírt: A XVIII. század elejére a Sebes-Körös medre úgy feliszapolódott, hogy a parttalan medrű folyó közel 77.000 hold földet tartott állandóan víz alatt. A hatalmas mocsár felszámolására Magyarország uralkodói különböző rendelkezéseket hoztak. 1768-ban Bihar megye az 1756-ban a Halad patakra épített vésztői malom kapcsán azzal a kéréssel fordult a Helytartótanácshoz, hogy a vésztői és szeghalmi malmot bontsák el, és a nagyon feliszapolódott patakmedret tisztítsák ki. Mária Terézia a Körös szabad lefolyását gátló tényezők felmérését elrendelte. A békésiek panasza megalapozottnak bizonyult. Ezért a vésztői és szeghalmi malmokat királyi parancsra 1775-ben elbontották, de másik 5 malmot a nádrengetegben meghagytak. Gassner Lőrinc vízmérnöknek 1777-ben tett javaslatára kiásták az Ördögárkát és az Enyvesfokot (1779-1780), és így kb. 5000 holdat vízmentesítettek. Szeghalom Hajdú nevű bírója ezek után a Nyomott fok medrének kifolyását önkényesen elzáratta, és ugyanoda a "Hajdú malma" nevű malmot építtette fel, melyhez a Tekerőből csatornán vizet vezettetett. 1782-ben II József uralkodása alatt az elmocsarasodott terület felmérését rendelték el. 1798-ban I.Ferenc uralkodása alatt Gassner Lőrinc a területet beszintezte, és a szabályozásra javaslatot terjesztett elő. 1802-ben a Helytartótanács a Körös folyó szabályozását határozta el, és királyi biztosul Vay Miklóst nevezte ki. 1808-ban egy királyi rendelet birtokában 7 malmot bontottak el, aminek következtében "a Tekerő partja, melyet addig az ár eltakart, előtűnt" 53 . Még ez évben Tessedik Sámuel mérnök irányításával a 35 évvel korábban "eldugult és teljesen eliszapolódott" fokot kitisztították. 1811-ben a Helytartótanács elrendelte a Szeghalmi csatorna kiásását. A Körös-völgy felmérése 1821-1823. A Körös-völgy problémája annál sokkal komplexebb volt, mintsem hogy azt a XVIII. században meg tudták volna oldani. Több folyó - a Tisza, a Hortobágy, a Berettyó és a Körös - táplálták azt a hatalmas mocsárvilágot, amelynek egyes területei száraz időjárás esetén elkülönültek egymástól: a Berettyó és a Hortobágy vidékén a Nagy-Sárrét, a Sebes-Körös mentén pedig a Kis-Sárrét. 51 Vay Miklóst 1802-ben nevezte ki az uralkodó a Körös-völgy vízrendezésének királyi biztosává. 13 Mappa exhibens Inundationes eruptiones Chrysii Velocis per Kuta, Begy er et Csiket ér Causatas et CANALEM SZEGHALMCENSEM.. Bécs, Nationalbibliothek, Kartensammlung EKB 202-20. 53x95 cm, a kísérő szöveg latinul és németül.
