Deák Antal András: A háromszögeléstől a Tisza-szabályozásig. (Források a vízügy múltjából 10. Budapest, 1996)
II. A TISZA FOLYÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOZÁSÁNAK TERVEZETE - A TERV
elsodor, minden más intézkedés hasztalan, mint a partoknak törés elleni oltalmazása, olly helyeken, hol a föld becse, a reá fordítandó költséget kipótolja, kivévén Ugocsa megyének azon részét, mellyet a Tisza nagyobb kiterjedésben önt el s ha bár a föld itt inkább szűk volta miatt bír valamelly becscsel, mégis ebéli, mind pedig köz oltalom tekintetből a tervezet e vidékre is kiterjed. Hanem egy nagyobb folyónál a czél, mellyet elérni a szabályozás feladata kettős: egyik a dúló elem árjainak korlátozása, másik a hajózás könnyítése, és mindkettőre teljes figyelmet fordítani a kir: építési Fő-Igazgatóság szoros kötelességének tartotta. Igaz ugyan, hogy e felső részen ha bár nagy erőfeszítéssel és költséggel a folyó egy mederbe szoríttathatnék - is, mindazáltal rohama a kimutatott nagy eset miatt minden ellenhajózási erőt felülmúlna; azonban a vízmenti szállítás az egész országra nézve, melly sóját nagy részben a Mármarosi aknákból nyeri, nélkülözhetlen kellék: ennélfogva bátor a kinTisztség az 1845-ik évi 692 számú alázatos jelentésben kimondott meggyőződését mély tisztelettel ismételni, hogy nemes Mármaros és Ugocsa Vármegyék egy állandó küldöttség kinevezése által, melly a kir: Kincstári Igazgatóság felszólitására az időnként keletkező akadályok iránt nyomban intézkedhetik, a sószállitás könnyítését lényegesen előmozdíthatják. Tisza-Újlak a jobb parton az első hely, hol a folyó egy mederbe szorulván, hajózható és rendezhető kezd lenni, mindjárt alább Várinál beszakad a közel hegyekbűi lefolyó Borzsa vize, melly tapasztalásból állítva, a Tisza nyomása miatt Beregh megye nagy kiterjedésű lapály földére kiöntéseket okoz. Ezen s a Tiszának több fattyú ágain vagy fokain sok viz tódul a Latorczába, sőt a Bereghszász és Munkács közt fekvő 1 1/4 mér-földnyi terű Szernye-mocsár is a Tisza és Borzsa kiöntéseiből növekedik: ez utolsóból a Verke-ér, az elsőből pedig a Kadarcs és Határ-patak, Szipa és Sáros-Szipa fattyú erek húzódnak, részint az említett mocsárba, részint a Latorczába. Alább NagyArr mellett a Szathmár megye hegyeiből fakadó Túr vize foly be, mellyből egy ág a Nagy-Ari erdő mellett kiszakadva, lejjebb Parnyola irányában viszont a Tiszába esik. T.Újlaktól 42594 öl távolságban a vízsodrán, Jánd helységgel szembe, ömlik-be az erős vizű és Szathmár megye homokos síkján iszappal megterhelt Szamos folyó. A Szamossal egyesült Tisza mindjárt alább, a bal parton Naménynyal találkozik, s innen balfelől egész Csegéig, 212183 öl vagy 53 mérföld távolságban a viz sodrán Szabolcs, jobbról pedig Beregh megyék széleit mossa Csap helységig, mely Ungh megyének a Tiszára dülő szögében fekszik: e helység irányában esik a Latorcza a Tiszához legközelebb s a földszín aránynak azon sajátságos jeleneténél fogva, mikép a Latorcza és Bodrogh tere a Tiszánál mélyebben fekszik, a Tisza nagyobb árjait a Latorczába nyomni törekszik. Erőlködnek ugyan a Tiszának a Latorczába törését töltésekkel feltartani, hanem mivel elmúlasztatott, a folyót rendesebb folyásba hozni, s az által a rosznak okait eltávoztatni, s mivel a folytonos part szakasztásoknak eleje nem vétetett, mind azon rendszer ellen emelt töltések a vízár feltartására felette gyengék és tökéletlenek, minthogy minden nagyobb árviz a kiszakasztott töltéseken keresztül utat nyitván a Bodrog termékeny vidékét elönti: ezen
