Deák Antal András: A háromszögeléstől a Tisza-szabályozásig. (Források a vízügy múltjából 10. Budapest, 1996)

II. A TISZA FOLYÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOZÁSÁNAK TERVEZETE - A TERV

eset leginkább Csapnál és Tárkánynál a Tiszának sarkalatos fordulat pontjainál történik meg, melly okból e pontokra különös figyelem fordítandó. Ezenkívül, minthogy Csap helység oltalma végett ez előtt több évekkel kivájt átvágástól a folyó mostani irányában sikert várni nem lehett a helybeli körülmények pedig ott más átvágást nem is engednek meg, nincs más mód, minthogy a Csapi oldalon a további partszaggatásnak kövezett, vagy fa-rőzsés part erősítéssel eleje vétessék. Csapnál az éjszaki irányból délnyugatnak fordult Tisza, jobbról Salamon, balrúl Záhony és Győröcske Ungh megyei helységek közt kigyózva Kis-Tárkánynál Zemplén megyének Bodrogköz nevű részére dül és e szép vidékre több vészt mint áldást hoz, minthogy legközelebb a Kis-tárkányon felül fekvő Ticze-ér töltés szakadáskor tömérdek vizet visz a Bodrogköznek még magasban fekvő földjére is; Agárdon alól pedig Bodrogköz több lapályaiba esvén a Tiszának minden nagyobb árja csak nem az egész vidéket ellepi: a túlsó oldalon ellenben Szabolcs megye Nyirség nevű vidékének egyrésze aggodalommal teljes ne hogy Tuzsérnál már a falunak dölt, és a vidék lapály-részét elönteni szokott Tisza folyásáról és medrével egészben keblébe költözzék. Mindjárt alább még nyomorultabb helyzetben sínlődik Szabolcs megyének Nagy-Rét nevű földe, holott mint egy 30 helység határait minden nagyobb árvíz merőben elönti. Ennyi vész s nyomor környezte vidéket átkeringvén a Tisza Tokajnál a Bodrog folyóval egyesül. Tokajon alól jelesen T.Dobtúl Füreden felül fekvő Árkus érig sok víz húzódik a Hortobágyba, a Tisza balpartja több árkok és fokok által még inkább szét lévén szaggatva mint a felette lévő közön; a jobb part is, melyre Szabolcs megyének Takta közön fekvő része hajlik, egészen Luczig semmivel sincs jobb állapotban. Különösen Kesznyétenig, hol az eleven Sajó a Tiszába ömlik,a folyó annyira meglassul, mikép a vízsodrán 44000 ölre csupán 2,83 lábot esik, mellyből 100 ölenkínt egy vonalnyi eset sem kerül; ennek főoka, a sok görbületeken kívül leginkább a Sajó beszakadásának tulajdonítható, mely a magával sodrott hordalékot a Tisza medrébe lerakván, ez erőtlenségében azt tovább hajtani nem képes, mely miatt a Tisza itt a Sajó által ágyába rakott töltéssel elakasztatik, mit vízmérési adatokkal is felvilágosíthatni, mert mindjárt a Sajó beszakadása alatt közvetlenül a Tiszának 100 ölre 2 1/2 hüvelyk esete van; miből természetesen következik, hogy a Bodrog és Sajóközt a Tisza alacsonyabb partjai számos kitörésein a vízár jobbról a Takta közét, balról pedig Szabolcsban Dob, Bűd, Szt.Mihály Polgár helységek és Nánás-Böszörmény Újváros, Debreczen városok, és a Kunság termékeny határainak nagyobb részét vagy állandóul, vagy az évnek épen tenyésző szakában vízzel borítja. Különösen megemlítendők itt azon fokok, és kitörések, melyek a Tisza nagyobb árjait az elszámlált határokra vezetik, u.m. a Dobi, Luczi, Kesznyéteni és Szederkényi határokban létezők a vizet legelébb a Kesznyéteni határon Pap tavának nevezett vizfogóba utalják, innen az inyindics, végre király nevet nyert Éren a horgoló tóba, ebből tovább a veres nádba öntik. Van még egy más útja is a szóban levő vízárnak, melly Ároktő és Csege közt Selypesnevü Éren foly ki és a Szt, Margitai pusztán két ágra oszolván, s a bal Selypes nevét tovább is megtartva, a fenn nevezett Pap tavába húzódik; a jobb ág pedig