Deák Antal András: A háromszögeléstől a Tisza-szabályozásig. (Források a vízügy múltjából 10. Budapest, 1996)
II. A TISZA FOLYÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOZÁSÁNAK TERVEZETE - A TERV
A TERV A nagyméltóságú magyar kir: Főkormányszéknek 845-ik évi 23102 szám alatt költ kegyes rendelete folytán a kir:építési Fő-Igazgatóság a Tiszafolyó általános szabályozása tervezetét részletesen kidolgozva mély tisztelettel terjeszti fel. Nagyméltóságú m:k: Helytartó Tanács ! A nagyméltóságú Főkormányszéknek 845-ik évi Szilván hó 17-én költ 23102 szám alatti kegyes rendeletében meghagyaték a kir: építési Fő-Igazgatóságnak, hogy a Tisza folyó általános szabályozása tervezetét részletesen és oly alakban kidolgozva, miszerint kir: Biztos közbenjöttével történendő végrehajtáskor használtassák, haladék nélkül terjessze fel. Noha azon előleges javaslatban, mely a Fenséges Fő-Herczeg Nádor Úrnak 845-ik évi Szilván hava 1-én 1026 szám alatt költ kegyelmes rendelete folytában ugyanazon évi Június 8ról 1506 saját szám alatt költ jelentéssel adatott elő, és a mellyet a nagyméltóságú m:kir: Helytartó Tanács kőnyomatban az illető hatóságokkal közölni méltóztatott, a követni ajánlott elvek benne foglalvák; tehát azoknak említése itt feleslegesnek látszik: mindazonáltal e kir: építési Fő-Igazgatóság azok ismétlését azért találja itt is szükségesnek, hogy a Tisza általános szabályozásáról szóló javaslat ne szét darabolva, hanem összefoglalva, és összpontosítva terjesztethessék alá felsőbb helyi kegyelmes elhatározás végett. Tájékozás és a tervezet könyebb megitélhetése kedvéért a folyónak vízmérési adatokkal felvilágosított topographiai leírását előre bocsátani azért is szükséges és okszerű, mert ez a tapasztalás nyomán felötlő folyam hibák és sérelmek gyökeres ismeretére vezet. A Tisza magyar or szag keleti részén Mármaros-megyének magas havasaiból két urn. a fekete és fehér Tisza ágakon veszi eredetét, melly Borkút és Akna-Rahó helységek közt összve ömölve és Fejérpatakon alul a bővizű Visóval, és több havasi patakokkal egyesülve, Rocskónál a fenyves lepte szikla hegyek közé szorult völgyből kiérvén Szigeth mezővárosnak irányúi, és alatta a sebes Iza vizét fogadja be. Eddig hát a természet szorosan kiszabta, és szűk völgybe szorította medrét, melyből a folyónak több mázsányi köveket magával sodró sebessége és duzzadó hullámi ki nem törhetnek. Szigethtől kezdve nyíltabb vidéken zátonyok és bokrokkal benőtt szigetek, szakadó és alacsony partok közt több szilaj és vad patakokai, nevezetesen jobbról a Taraczk, Talabor és Nagy-Aggal erősödve rohan a nagy esetű folyó mind addig, míg Ugocsa megye síkján elszórt ágaikban megcsendesedvén Tisza-Ujlaknál egy mederbe gyűl. Szigeth és Tisza-Újlak közt hol a völgy hajlatánál fogva 15 mér földre a víz sodrán a folyó 80 ölet esik, s helyenkint 100 ölre: 1-2 lábnál is nagyobb esete van, a kevésbé szilárd földet kedélye szerint duló és romboló Tiszának javításáról azon körülménynél fogva, hogy minden víz változásával újonnan ásott medrét szünet nélkül változtatja, a régit elhagyva s több ágakba elszórva új meg új szigeteket formál, mellyeket szüntelen változtat, vagy egészen
