Deák Antal András: A háromszögeléstől a Tisza-szabályozásig. (Források a vízügy múltjából 10. Budapest, 1996)

III. BEVEZETÉS A HÁROMSZÖGELÉS GYAKORLATÁBA - BEVEZETÉS A HÁROMSZÖGELÉS GYAKORLATÁBA

A refrakciónak ezt a szöget Tobias Mayer Geom. Pract. -jában egyenlőnek veszi a tal. 16 , , , C Ha pedig a refrakcio szöge helyett mas erteket szeretnénk venni - pl. m = — -, a képletet n C C könnyen alakíthatjuk ennek megfelelően, ha a —helyére—értéket tesszük. 16 n 21. §. A földrajzi magasság meghatározása barométerrel A magasságoknak barométerrel történő meghatározása manapság gyakori, úgy annyira, hogy gyakran utak vonalának a meghatározásához az eddig szokásos szintezések helyett is használják. Ennek a fizikai törvénynek az elméletét fizikusok és matematikusok is elfogadták, a leghíresebbek közülük De Luc, Rámond, Laplace, akik a jelek szerint kísérletekkel olyan tökéletességre vitték a módszert, hogy erre alkalmas. Az itt alább közölt egyenletet Prof. Litrov Über Höhenmessungen durch das Barometer c. könyvecskéjében - Bécs, 1823. - vezette le, melyhez a következőket kell megjegyeznünk: 1. A levegő súlya, mintegy nehéz tárgyé, egyensúlyban van a barométerben lévő higany súlyával. Mivel pedig a levegő a felsőbb régiókban ritkább, mint lejjebb, a higanyoszlopból is kevesebb kell a vele való egyensúly tartásához ott, így a barométer magassága a hegyekben kisebb lesz, mint a völgyekben. Innen következőleg a barométer különböző állásaiból a helyek különböző magasságára lehet következtetni. 2. Az is ismert, hogy a levegő összenyomható, és a levegő sűrűsége egyenes arányban van az azt összenyomó erőkkel, vagyis az 1. pont szerint a barométer magasságával. Tételezzünk fel két vékony légréteget, melyek közvetlenül egymás felett helyezkednek el, az alsó réteg sűrűbb lesz a felette lévőnél, éspedig a fenti réteg súlyának megfelelően. A fenti rég sűrűségét jelöljük D-vel, az alsóbbét D'-vel, a felsőbb állomáshelyünkön a barométer magassága legyen = b, az alább lévőn = b', a higanyoszlop sűrűsége = A, és a higanyoszlop változása db, mely a dh magasságváltozásnak felel meg; mivel a különböző folyadékoszlopok magassága az egyensúly idején fordított arányban állnak a sűrűségükkel, — =-—; ahova azért teszünk negatív előjelet, mivel a h növekedésével párhuzamosan D db D b csökken a b értéke, és fordítva. A 2. pont szerint a — = —, és mindkét egyenlőségből eltávolítva a D-t, a rövidség kedvéért az A = A—ígydh = -A — D' b Pasquich Anf II. rész, 996.§. h = - A log b + C.