Deák Antal András: A háromszögeléstől a Tisza-szabályozásig. (Források a vízügy múltjából 10. Budapest, 1996)

III. BEVEZETÉS A HÁROMSZÖGELÉS GYAKORLATÁBA - BEVEZETÉS A HÁROMSZÖGELÉS GYAKORLATÁBA

Az I. egyenlőség megmutatja ugyanis, hogy az y<90, all. " " " " y>90és<180, a III. " " " " y > 180 és < 270, a IV. " " " " y> 270 és < 360. 1. példa: abszcissza ordináta A B pont koordinátái B = 400 300 Az F " " F = 550 800 tehát D = 150 d= 500. log.tg.y=log D-log.d = 2,1760913 - 2,6989700 0,4771213-1 = log.tg. 16.41.58. tehát y = 16.41.58. log.BF = log. D - log. sin y = 2,1760913 - 0,4584130 2,7176783=log. BF és BF = 522,01 2. Példa: abszcissza ordináta Az M pont koordinátái M = 16300 - 6410 AG " " G= 12010 -2308 tehát D = - 4290 és d = 4102, amikor pedig D negatív, d pedig pozitív, az y a kör negyedik negyedében lesz, vagyis y > 270 foknál. 18. §. A bázisok gondos mérése A bázisok mérésénél ugyanazzal az alapossággal kell eljárni, mint a szögek mérésénél. Azért, hogy munka közben lehetőleg minél több problémát kiküszöböljünk, sík terepet válasszunk, melyen a legszélső bázispontok is valamennyiből láthatók, és egymáshoz viszonyított tengerszint feletti magasságuk nem sokban különbözik, azaz a QS (8. ábra) a Föld sugarához R-hez viszonyítva nagyon elenyésző. Miután az A és Q pontokban a jelzőkarókat felállítottuk, az AQ egyenest meg kell húzni, azaz az AQ függőleges síkban az A-tól a Q-hoz kisebb távolságokban jeleket kell elhelyezni; amit a szintező műszerrel a legjobb elvégezni. A műszerek, melyekre a méréseknél közvetlenül szükség van: üvegből vagy fenyőfából készült mérőrudak - ezen utóbbiak végeit olajban megfőzzük, hogy a légköri hatásoktól