Deák Antal András: A háromszögeléstől a Tisza-szabályozásig. (Források a vízügy múltjából 10. Budapest, 1996)

III. BEVEZETÉS A HÁROMSZÖGELÉS GYAKORLATÁBA - BEVEZETÉS A HÁROMSZÖGELÉS GYAKORLATÁBA

megvédjük őket. Franciaországban a melle-i bázis-mérésnél platinából készült karókat használtak, mivel ez a fém még az üvegnél is közömbösebb a káros légköri változásokra. A mérőkarók végeibe hosszanti irányban vas hegyeket szoktak verni, melyek segítségével az AS egyenes mentén leszúrják őket. Azért, hogy a mérőkaróknak a mérés ideje alatti tágulását és összehúzódását számításba vehessék, ismerni kell azoknak egy bizonyos hőmérsékleten - pl. 0 fokon - az abszolút hosszát, és megfigyelésekkel egzakt módon ki kell tapasztalni, hogy a hőmérséklet változásnak megfelelően mekkora hossz-változással kell számolni. Az elvégzett megfigyelésekből ismert, hogy a tágulások a megfelelő hőmérsékletek változásainak felelnek meg. (Lásd: Eitelwein Hydrostatik 94. és 98.§.) Ezekből a 2 öl hosszú karókból 4-8 db legyen kéznél, melyekkel - egy meghatározott irányban lerakva őket -, a horizonttal bezárt szögeiket - egyiket a másikból - szintező műszerrel (libellával) meghatározzuk. A mérést zsámolyról vagy a földbe szilárdan bevert cölöpökről végezzük, fölszerelkezve a könnyű szállításhoz és rögzítéshez szükséges eszközökkel. Amikor pedig ily módon több egyenes szakasz távolságát - Am, mn, no stb. - a korábban előadott útmutatás szerint megmértük, a következő négy fajta számítást kell elvégezni: 1. A tört AQ vonalaknak a horizonthoz való visszavezetését. 2. A QS egyenesnek a tengerszint meghosszabbított MN egyeneséhez való visszavezetését. 3. Azon mérések helyesbítését a hőtágulásra való tekintettel, melyeket különböző hőmérsékleten végeztünk. 4. Az MN ívnek a visszavezetését annak húrjához. A. Az AQ egyenes visszavezetése a horizonthoz Legyenek az mx, ny, oz stb. ívek a velük megfelelő ab, bc, cd stb. ívekkel párhuzamosak, melyeket, ha egyeneseknek veszünk, és a szögek maA, mxn, nyo, ozp stb. hasonlóképpen legyenek derékszögek, akkor Aa = Am. cos mAa és mx = mn. cos nmx. stb. A * . . . _ . .

2 tf^tf « A mAa

1 . ,„ Am - Aa= Am (1 - cos mAa) = 2 Am sm 2

Am. sinl 2 4 Hasonló alapon megkapjuk a többi egyenes különbségét is, melyeket összeadunk és a mért amno Q távolságból kivonunk, megkapjuk az AS szöget, mivel megengedett, hogy az mx, ny, oz stb. szögeket az ab, bc, cd stb. szögekkel egyenlőnek vegyük. B. Az AS bázisnak az MN - a tengerszint meghosszabítását jelző - egyenes redukciója. Ahhoz, hogy ezt megkapjuk, szükségünk van a tengerszint feletti magasság AM = h és a Föld sugarának = R ismeretére, egyébként sem a h, sem az R értékét egzaktul nem kell tudni. Legyen a kapott szög AS = b a központi szög MN = x; következőleg: Rb R : x = R + h : b, tehát x = és R+h