Dávidné Deli Matild - Winter János: Vízépítés II. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1979)

1. A vízgazdálkodás - 1.1 Ármentesítés és árvízvédekezés

1.1-6. ábra

Padka nélküli és padkás gátszelvény

1.1-7. ábra

Földgátak névleges és tényleges magassági biztonsága

b) Az árvédelmi gátak anyaga, szelvénye és építése

A gátak anyaga viz átnemeresztő földanyag. Legkedvezőbb az olyan föld- ' keverék, amely kétharmad részben homokos talajból, egyharmad részben pedig kötött, agyagos talajból készül. Ilyen földanyag biztosítása nem mindig lehetséges, ezért a gazdaságos építés miatt lehetőleg a hullámtérről szerezzük be a gátak anyagát.

A gátak építése előtt a kijelölt területeket elő kell készíteni, a szivárgást elősegítő lazább határfelületet, a humusztartalmu réteget a talajról el kell távolítani. Ezt a humuszt külön tároljak, mert ebből készül majd a kész ’ töltés boritő rétege. Az altalajt 50 cm-énként egy ásőnyom mélységű barázdákkal érdesitjük, A barázdák párhuzamosan haladnak a töltés tengelyével és a kikerülő föld a barázdák mellett helyezhető el.

A gátszelvények alakját döntően hidraulikai (szivárgási), kisebb mértékben statikai szempontok és az építési technológia határozza meg. Építés tekintetében két módszert követhetünk: a szárazon földmunkagépekkel, vagy a nedvesen, hidromechanizációval történő beépítést. A földminőségnek megfelelően megállapított szelvényalakba rétegenként tömörítve építjük be a talajt.

Az egyes rétegeket a hullámtér felé enyhe eséssel építjük.

26