Dávidné Deli Matild - Winter János: Vízépítés II. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1979)
1. A vízgazdálkodás - 1.1 Ármentesítés és árvízvédekezés
c) A gátak felületének védelme A gátak rézsűit és koronáját a ráhulló csapadékvíztől, részben pedig árvíz idején a hullámveréstől és az áramló víztől védeni kell. A hullámverés csak az árvíz felőli rézsűn érvényesülhet, a csapadékvíz azonban a gát teljes felületén okozhat eróziót. Ezért a gátak felületét gyepszőnyeggel védjük. A gátak hullámverés elleni biztosítása érdekében épült a gát vízfelőli rézsűje 1:3 lejtésben. Minél kisebb szöge van egy lejtőnek, annál kisebb a nekicsapódó hullám ütése, és egyúttal annál erősebben tud rajta gyökeret verni a gyepszőnyeg. d) Szivárgás árvédelmi gátak környezetében A vízállás emelkedésével a szemcsés anyagú töltéstestbe lassan mind több viz hatol be. A töltésben szivárgó talajvíz felszínét metszetben szivárgási vonalnak nevezzük, melynek alakja az árhullámképek jellegétől és az adott töltéstest helyi állapotától függően változik (1.1-8. ábra). 1.1-8. ábra Állandó szivárgás vízzáró altalaj esetén A töltés átázása lassú időbeli folyamat, miközben a szivárgási vonal a vízállás emelkedésével együtt állandóan emelkedik. A gátak alatti szivárgás számítására két közelitő eljárás alakult ki. Blight (angol hidraulikus, 1907.) feltevése szerint az áramvonal mentén a hosszegységre eső hidraulikus esés értéke állandónak vehető akár függőlegesen, akár vízszintesen szivárog a viz. így az 1.1-9. ábrán a gát alatt, annak AB pontja között szivárgó vízre a hidraulikus esés (J) vonala egy ferde egyenes (CB) és 27
