Dávid László: Folyóvölgyek vízgazdálkodásának fejlesztése (Tankönyvkiadó, Budapest, 1977)

2. A társadalmi-gazdasági fejlődés, a vízgazdálkodás és a vízgyűjtőfejlesztés összefüggései

2-2. TÁBLÁZAT

A vízgyűjtők fejlődési időszakainak meghatározása mutatók segítségével

A vizgyűjtőfejlesztés időszaka

White index (W)

Szabályozottság

mértéke

(R)

A vizelhasználás mértéke (U)

%

I

0 - 10

0 - 5

0 - 2

11

11 - 150

6 - 84

3 - 80

III

több mint

85 - 100

81 - 100

150

A vizgytijtőfejlesztés szintjének meghatározása néhány jellemzővel azonban nem kielégítő, ha figyelembe vesszük a ható tényezők nagy számát. Ehhez a vízgyűjtőterületek vízgazdálkodási színvonalát jellemző mutatórend - szer kidolgozása szükséges (Dávid, 1976). Ezt támasztja alá az Európai Gazdasági Bizottság ajánlása is (EGB, 1976).

A mutatórendszer célja az, hogy a vízgyűjtő vízgazdálkodási színvonalát a társadalmi-gazdasági fejlődés és a vízgyűjtő fejlesztési folyamatában egy adott időpontban jellemezze. Tegye lehetővé annak megállapítását, hogy- a vízgyűjtő fejlettsége az adott időpontban milyen mértékű:- az adottságok mellett, melyek a további fejlődés lehetőségei;- a társadalmi-gazdasági fejlődés milyen mértékben igényli a további fejlődést, azaz a lehetőségek kihasználását;- a vízgyűjtő fejlettsége hogyan viszonylik más hazai vagy nemzetközi vízgyűjtő fejlettségéhez.

A mutatórendszer tartalmilag célszerű, ha magába foglalja a vízgyűjtő társadalmi-gazdasági jellemzőit, a vizkészletgazdálkodás fejlettségi színvonalának mutatóit és a különböző vízgazdálkodási szaktevékenységek helyzetét jellemző mutatókat. A mutatókat úgy kívánatos megválasztani, hogy a fenti kérdésekre megadják a választ. A mutatórendszer kidolgozása hazánkban az OVH megbízásából a Vízgazdálkodási Intézetnél már folyamatban van.

A fejlődési időszakokat vizsgálva, bár a 2-2. táblázat csak igen durva becslésre ad lehetőséget, megállapíthatjuk, hogy hazánkban is a legtöbb jelentősebb nagyságú (első és másodrendű) vízgyűjtőterület a fejlődés 11. időszakában van. Így jelenleg és a következő néhány évtizedben ez az időszak alapvető jelentőségű. Ezen belül ezért gyengén, közepesen és magasan fejlett állapotok és ezekhez tartozó rész időszakok is megkülönböztethetők.