Dávid László: Folyóvölgyek vízgazdálkodásának fejlesztése (Tankönyvkiadó, Budapest, 1977)

2. A társadalmi-gazdasági fejlődés, a vízgazdálkodás és a vízgyűjtőfejlesztés összefüggései

A II. időszak hossza változhat, hiszen nagymértékben függ a vizgyiijtő ki­terjedésétől, természeti viszonyaitól és társadalmi-gazdasági feltételei­től. Ez az időszak néhány évtől, akár néhány évszázadig is tarthat. A Ti­2 sza vízgyűjtőjén (156.000 km ) a vizgyüjtőfejlesztés mintegy 140 éve kez­dődött és ma a 11. időszakban van. Várhatóan a jövő század közepén éri el 2 a III. időszakot. A Salt-folyő vizgyüjtője (32.000 km ) - Arizonában, USA) mintegy 60 év alatt érte el a 111. időszakot. Ha a társadalmi-gazdasági fej­lődés erős iitemU, úgy a közepesen és a magasan fejlett részidőszakok el­éréséhez szükséges időtartam csökken. Ez állapítható meg a Dnyeper és a Volga esetén (Pavlenko, 1976). A vizgyüjtőfejlesztés eszközei és céljai minden időszakban különbözőek és a társadalmi-gazdasági fejlődés helyi, regionális, országos és nemzet­közi érdekeitől függnek. A vizgyüjtőfejlesztés kezdetén igen erősek a helyi és a részvizgyüjtőre vonatkozó érdekek, és alapvetően a műszaki, vízügyi és társadalmi megfontolásokra vonatkoznak. A társadalmi szempontok víz­jogi és tulajdonjogi problémákat vetnek fel (viz- és földterület, stb.). He­lyi jelentőségűek általában az érdekellentétek is. Később a vizgyüjtőfejlesztés előrehaladásával az érdekek tárgyukban, cél­jukban, hatásaikban és kritériumaikban egyre bonyolultabbá válnak. Jelen­tőségük regionális, később országos, sok esetben nemzetközi méretű. A nemzetközi vízgyűjtőkön például az országoknak figyelembe kell venniük a vizgyüjtőfejlesztésnek nemcsak a helyi, hanem a nemzetközi érdekeit is. Növekszik a hangsúlya a gazdasági, társadalmi és környezeti megfontolá­soknak. Megindul a korábban készült kisebb létesítmények összevonásának folyamata. A társadalmi-gazdasági fejlődésnek megfelelően a különböző vízhasználatok száma és fajtája növekszik, igényeik egyre több kritériumot tartalmaznak (nem csupán a mennyiséget, hanem a minőséget, energiát, stb. illetően is). Egyidejűleg növekszenek a konfliktusok és a potenciális konfliktus helyzetek is. Pl. konfliktus keletkezik vízhasználók és szenny- vizkibocsátók között, ugyanazt a tározót használó vízellátási érdekek és az üdülés között, vízügyi és más szervek között pénzügyi kérdésekben, külön­böző vízhasználók között a vízkészletek szétosztása miatt, a részvizgyüjtő és vízgyűjtő érdekek között a vízátvezetés illetően, stb. Ugyanakkor a viz- gyüjtőfejlesztés egyre több feltétele kerül előtérbe; a korlátozott vízkész­let és a szükséges földterület, korlátozott tőke, energia és munkaerő, elég­telen technológia és ipari háttér stb. (Dávid, 1975). A fejlődés során válto­zik a célok és hatások viszonya is. Eleinte a célokat szélesebb körben tár­ják fel, a hatásokat részben. Később a két elemzés közelit egymáshoz, majd alapvető célkitűzés a célok és a hatások feltárásának egyensúlya. Figyelembe véve, a vizgyüjtőfejlesztés folyamatának ismertetett összete­vőit, megállapíthatjuk, hogy a fejlesztés bizonyos időpontjában a vízgazdál­kodás fejlődésének, mint egységes irányítás nélküli részfolyamatoknak egy­- 22 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom