Dávid László: Folyóvölgyek vízgazdálkodásának fejlesztése (Tankönyvkiadó, Budapest, 1977)
3. A vízkészlet és a vízigény egyensúlyának szabályozása
A töltésrendszer hatása a nagy vizek szabályozására látható például hazánkban a Tisza esetén. E folyó és mellékfolyói mentén 2.800 km hosszú töltésrendszer épült. Ennek és a vízgyűjtőn végzett egyéb árvizmentesitési tevékenységnek a hatására az árvizek szintje 2-3 m-el emelkedett az elmúlt évszázad során (lásd a 3-5. táblázatot). A szennyvízbevezetésnek negatív hatása van a lefolyásszabályozási folyamatra. Tulajdonképpen a szabályozás meglévő mértékét rontja, mivel a szabályozott rendszerbe érkező használt vizek mennyiségileg és minőségileg i3 szabálytalan hatást fejtenek ki. A szennyvizek lehetnek tisztítottak vagy tisztitatlanok. Folyamat-szabályozási szempontból ez a kedvezőtlen módszer is alapvető fontosságú és megkülönböztetett jelentőségű a vizmi- nőségszabályozás szempontjából. Amint a 3.33 fejezetben látható, a szennyvízbevezetés ugyanis minőségi okok miatt csökkentheti a hasznosítható vízkészletet. A közvetett módszerek közül kiemelkedik a komplex vizgyüjtőrendezés, amely az élelmiszer, a rostanyagok és az erdei termékek iránti igények, továbbá a városiasodás, az üdülés, és egyidejűleg a talajvédelem igényeinek kielégítését segiti. Kiterjed a felszíni és a felszín alatti vízkészlet bázisok védelmére, az erdőgazdálkodás és mezőgazdasági művelés szabályozására, a mederrendezésre, a hordalékhozam csökkentésére eroziővé- delemmel, a hatékonyabb városfejlesztésre stb. Segítségével befolyásolható a vízkészletek keletkezése. A számos lehetséges mód közül, amellyel a vizgyüjtőrendezés a természetes lefolyást módosíthatja, egyik a felszín alatti vizek természetes pótlásának növelése. A felszínen közvetlenül lefolyó vizhányad csökkentésével, kedvezőbb növény összetétel segítségével növelhető a szivárgási arány és igy több viz vezethető a későbbi hasznosítás érdekében a felszín alatti rétegekbe. így a vizgyüjtőrendezés hatékony segítséget nyújthat a lefolyásszabályozáshoz, mivel a lefolyást módosítva a szükséges felszíni tározókapacitást csökkenti. A mezőgazdasági- és az erdőterületek fontossága e szempontból különösen kiemelkedik. E területek ugyanis a természetes vizképződés növelésére kedvezően hasznosíthatók különböző módszerek segítségével, például a hegyoldali növényzet szelektív kialakításával, hóvédő gátak elhelyezésével, a vegetáció kezelésével és talajvédelmi módszerek alkalmazásával. Mindezeket más vízgazdálkodási tevékenységekkel együttesen használják. A hordalék- szállítás jelentős mértékben csökkenthető a tökéletesített földhasznosítási és megfelelő kezelési, szabályozási és gazdálkodási intézkedések alkalmazásával. A vízgyűjtő egészét tekintve a vízgyűjtő földterületein alkalmazott talajvédelmi intézkedések a hordalékhozamot jelentősen csökkenthetik. Ez a tározók feliszapodoiódása szempontjából különösen nagy jelentőségű. A városiasodás a vízgyűjtő fejlesztéssel összhangban szintén befolyásolja a lefolyást, annak különböző feltételeit változtatja. A városiasodás sok eset- 100 -
