Csongrády Kornél: Vízépítés II. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1979)
9. A vízellátás és csatornázás vízépítési műtárgyai
vasbeton medence. A der kőanyagot oldatban tartalmazó viz a szűkületeken áthaladva függőleges forgástengelyü örvénylő mozgásba jut. A víz áthaladási sebességét úgy határozzák meg, hogy az erős örvénvlés és gyors el- keveredés biztosítása mellett ne lépjen fel túl nagy nyomásveszteség. A vál tozó sebesség, a gyakori irányváltozás és az örvénylés hamar elvégzi a vegyszeroldat elkeveredését. Ezek a műtárgyak rendszerint vasbetonból készülnek és ivóvíz esetén fedett épületben helyezik el őket. Az örvénylő mozgást ki lehet alakítani kör alakú medencével is, amelybe a viz fent, oldalról lép be és spirális mozgást végezve alul középen folyik le. Ez a szerkezeti kialakítás azonban építéstechnológiai szempontból túl bonyolult és az esetleges anyagmegtaka- ritás nincs arányban a zsaluzási, vasalási és felületkiképzési többletmunkával. A pelyhesitőmedence vagy medencerész rendszerint terelőfalas vagy propelleres keverőkkel ellátott műtárgy. A keverés csak olyan mértékű, hogy a már keletkezett pelyheket ne rombolja szét. A keverőpropellerek fordulatszáma ne haladja meg a percenkénti 5 fordulatot. A viz maximális átfolyási sebessége 0,6 m/s lehet. Függőleges átfolyású derítők E deritőtipusokra funkcionális és szerkezeti szempontból jellemző, hogy a derítés három alapművelete: a vegyszer bekeverése, a flokkuláció és a tulajdonképpeni Ulepités rendszerint egyetlen műtárgyban folyik le. A függőleges átfolyású derítőkben lejátszódó technológiai folyamat lényege a következő: A deritőtérben egy lebegő iszapszürő (iszapfelhő, iszapfüggönv) réteg alakul ki. Az előzetes erőteljes folokkuláció hatására pelyheket tartalmazó deritetlen viz a deritőtérben felfelé haladba beleütközik a lebegő iszapszürőbe. A deritetlen viz pelyheiből - elektrokémiai és fizikai hatás folytán - az iszapfelhő egyes pelyheivel egyesülve, nagyobb pelvhek képződnek és az igy megnőtt pelyhek lehullanak a medence aljára. A lebegő iszapfelhő - amelvnek stabilitását biztosítani kell - tehát mintegy szűrőként működik, tnnen származik az "iszapszörő” elnevezés. A függőleges átfolyású derítők rendkívüli mértékben elterjedtek mind az ivó- mind az ipariviztisztitási gyakorlatban. Külföldi és hazai gyártó vállalatok, tervezőirodák számtalan változatokat dolgozták ki az alkalmazott víztechnológia, üzemeltetési mód, szerkezeti és építéstechnológiai kialakítás függvényében. A következőkben a legjellegzetesebb és a hazai gya korlatban is alkalmazott deritőtipusokat ismertetjük. A derítők szerkezeti kialakítására lényeges hatással van az iszapeltávolítás módjának. Az iszap eltávolítása megoldható gépi kotrás nélkül +a gravitációs erő és a viznyomás felhasználásával) és gépi kotrással.- 95 -
