Csongrády Kornél: Vízépítés II. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1979)

9. A vízellátás és csatornázás vízépítési műtárgyai

Ennek megfelelően a függőleges átfolyású derítőket két fő csoportba sorolhatjuk.

„ A gépi kotró nélkül működő deritők

Az ilyen tipusu deritők előnye, hogy külön kezelést, szabályozást, karbantartást igénylő mozgó alkatrészük nincs, kezelésük kevésbé kényes. A műtárgyak ezzel szemben nagyobb helyigényüek - vízszintes és magassági irányban egyaránt - a beruházási költségek általában nagyobbak, a gépi kotró elmaradása ellenére.

A Candy-cég által bevezetett típus (9-i 0. ábra) a legegyszerűbb deritők közé tartozik. A vegyszerrel összekevert és már a pelyhesedés állapotában levő nyersvizet a tölcsér alakú deritőmedence közepén vezetik be.

A csőből kilépő viz csökkenő sebességgel felfelé áramlik a bevezetőcső és a derítő oldalfala közötti térben. Ebben a térben alakul ki a lebegő iszap- szűrő. A derített viz felül, bukővályukon át távozik. Az iszap elvezetését az iszapcsomba benyúló iszapelvezető csövön át oldják meg, de az iszap- szűrő lefölözésére is van mód, egy oldalt elhelyezett vályú révén. Midnkét iszapelvezetés viznyomás hatására működik, a vezetékek a derítőn kívül elhelyezett elzárószerkezetekkel nyithatók-zárhatók. A derítő kialakítható négyzetes alaprajzzal, csonkagula alakuan vagy kör alaprajzzal, csonka- kupalakuan. Magyarországon a Mátravidéki Regionális Vizmü felszinti viztisz- 96 9-10. ábra Candy-féle deritők