Csongrády Kornél: Vízépítés II. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1979)

7. Az árvízvédelem és foyószabályozás néhány kérdése

DUNA 7-4. ábra Árvédelmi töltések szabványszelvényei A gátaknak ezek a szabványszelvénvei azonban éppen egységes méreteik miatt a követelményeknek nem mindenütt feleltek meg, az árviz tartósságá­nak, a gátépítő anyagoknak és a gát alatti talaj rétegezettségének különbö­zősége és az ebből származó eltérő hidrodinamikai és talajmechanikai adottságok miatt. A gátak erősítésekor a szelvényeket újabban a védőképes­séget ténylegesen meghatározó tényezők alapján határozzák meg aszerint, hogy a gát alatti talajon keresztül a szivárgás széles vagy keskenyebb gát- alapot, a gátba épített anyag pedig homogén vagy vegyes anyagú építést kíván meg. 7, 14. Az árvizi meder Az árvízi meder a kis- és középvizek levezetésére szolgáló anyame­der és az ehhez két oldalt - a magaspartokig vagy az árvédelmi vonalig - csatlakozó hullámtér együttese. A hullámtéren rétek, facsoportok, erdő­ségek, mezőgazdaságilag müveit területek és gyümölcsösök váltogatják egy­mást. A hullámtár rendeltetése kettős, egyrészt a kiáradt vizeket tárolja, másrészt az anyamederben el nem férő árvizet vezeti le. Az árvizi meder hullámtéri részének tározási feladata védelmi szem­pontból is igen jelentős. Minél nagyobb az árvizi meder tározóképessége, annál inkább ellapul az árhullám és igy a lejjebb fekvő szakaszokon mérsék­lődik az árhullámok hevessége és magassága. Az árvizek levezetését szolgáló árvizi meder vonalvezetésének olyannak kell lennie, hogy elősegítse az árviz levonulását. A nagyvizek a folyó kanyarulatait ugyanis nem követik, hanem - útjukat megrövidítve - a zátonyokon és a hullámtéren keresztül nagyjából a folyóvölgy főtengelyét követve folynak le. Ezért hibás az árvédelmi vonal olyan vezetése, amely 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom