Csongrády Kornél: Vízépítés II. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1979)
7. Az árvízvédelem és foyószabályozás néhány kérdése
DUNA 7-4. ábra Árvédelmi töltések szabványszelvényei A gátaknak ezek a szabványszelvénvei azonban éppen egységes méreteik miatt a követelményeknek nem mindenütt feleltek meg, az árviz tartósságának, a gátépítő anyagoknak és a gát alatti talaj rétegezettségének különbözősége és az ebből származó eltérő hidrodinamikai és talajmechanikai adottságok miatt. A gátak erősítésekor a szelvényeket újabban a védőképességet ténylegesen meghatározó tényezők alapján határozzák meg aszerint, hogy a gát alatti talajon keresztül a szivárgás széles vagy keskenyebb gát- alapot, a gátba épített anyag pedig homogén vagy vegyes anyagú építést kíván meg. 7, 14. Az árvizi meder Az árvízi meder a kis- és középvizek levezetésére szolgáló anyameder és az ehhez két oldalt - a magaspartokig vagy az árvédelmi vonalig - csatlakozó hullámtér együttese. A hullámtéren rétek, facsoportok, erdőségek, mezőgazdaságilag müveit területek és gyümölcsösök váltogatják egymást. A hullámtár rendeltetése kettős, egyrészt a kiáradt vizeket tárolja, másrészt az anyamederben el nem férő árvizet vezeti le. Az árvizi meder hullámtéri részének tározási feladata védelmi szempontból is igen jelentős. Minél nagyobb az árvizi meder tározóképessége, annál inkább ellapul az árhullám és igy a lejjebb fekvő szakaszokon mérséklődik az árhullámok hevessége és magassága. Az árvizek levezetését szolgáló árvizi meder vonalvezetésének olyannak kell lennie, hogy elősegítse az árviz levonulását. A nagyvizek a folyó kanyarulatait ugyanis nem követik, hanem - útjukat megrövidítve - a zátonyokon és a hullámtéren keresztül nagyjából a folyóvölgy főtengelyét követve folynak le. Ezért hibás az árvédelmi vonal olyan vezetése, amely 8
