Csongrády Kornél: Vízépítés II. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1979)
7. Az árvízvédelem és foyószabályozás néhány kérdése
az anyamederrel párhuzamos töltésekkel esetleg megnehezíti az árviz lefolyását, vagy a lefolyás útját meghosszabbítva a felszinezést és az áramlási sebességeket csökkenti (7-5. ábra). Hazai viszonyaink között kívánatos, hzkjzs töltzsvonalazás párhuzamos 'taszk vonala 7-5. ábra Árvédelmi vonal vezetése hogy a kétoldali hullámtér legalább kétszerese vagy háromszorosa legyen a középvizi meder szélességének. Ez különösen a jéglevonulásos szakaszokon fontos, ha a jégtorlasszal elzárt anyamedren kivül a viz csak a hullámtéren találhat lefolyást. A folyószabályozás kívánalmait a középvizi meder vonalozásával összhangban kiépített vezető töltésekkel, a nyári gátakkal, a legnagyobb árvizeknek a széles hullámtéren minél nagyobb eséssel való levezetését pedig a hullámtéren szabadon hagyott sáv megfelelő kialakításával lehet biztosítani. Ez utóbbi sáv szélességét folyőinkra rendeletek állapítják meg (Dunán 1000-1200 m, Tiszán 500-800 m stb.). A helyesen megtervezett sáv széle nem a folyó kanyarulatával párhuzamos, hanem a kanyarulatok külső oldalán megközelíti a partéit, a középvizi meder kanyargását igy némiképp csökkentve. A hullámtérnek a szabadon tartandó sávon kívüli részét, amely az árvizek tározására szolgál, fásitani kell. A fásításnak a töltéshez közel eső részét a töltés magasságát meg nem haladó árvédelmi füzessé kell kialakítani, a meder felőli részen pedig aljnövényzettől - bokroktól, cserjéktől - mentesített szálerdő létesítendő. Az árvízi meder lefolyási viszonyainak megjavítása érdekében esetleg nyári gátak lebontása vagy átvonalazása, hullámtéri berendezések lebontása és megfelelő ártéri nyílások létesítése, a szabadon tartandó hullámtéri sáv fátlanitása, és - végső esetben - az árvédelmi töltés áthelyezése is szükséges lehet. 9
