Csongrády Kornél: Vízépítés II. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1979)

8. A kikötők és az ezekhez kapcsolódó partfalak

f - 1,0 Mp/m^ térfogatsúllyal kell számolni. Statikus viznyomást a műtárgy oldalfalán és felső lapján a teljes hidrosztatikai nyomás értékével kell számításba venni. Ha az építmény környezetében nincs jelentős vizszint- ktilönbség, a műtárgy fenéksikján fellépő nyomás, a felhajtóerő szintén hidrosztatikai nyomás.

A műtárgy belsejében áramló vagy nyugvó viz nyomását ugyancsak a hidrosztatikai nyomás értékével kell számításba venni, a mértékadó viz- szintek figyelembevételével.

Nyílt csatornákhoz kapcsolódó partfalakat a hirtelen zárás következtében keletkező, az alábbi képletből számítható a hullámmagassággal növelt vizszintből számítandó viznyomásra kell méretezni:

O

z = ——— (m)

/ gFB

ahol:

3

Q - a zárás előtti vízhozam m /s g - 9,81 m/s2 2

F - a csatorna-keresztmetszet területe m B - a csatorna víztükrének szélessége m.

A nyiltfelszinű áramló viz nyomástöbblete - ha pontosabb vizsgálat nem készül - a

P = c.Pv2 kp

képletből számítható ki, ahol

F - az építmény vízbe merülő részének az áramlás irányára merőleges vetülete m2

v - a viz sebessége m/s

c - alaki tényező.

Hullámtérben levő építmény esetében a vizsebesség a vízfolyás szóban forgó keresztszelvényében az a középsebesség, amely a be nem épített hullámtér és a meder együttes szelvényében árvízkor fellépő az anyamederben levő épitnény esetében ennek 1,5-szerese.

Az alaki tényező (c) a folyómederhez képest viszonylag keskeny pilléreknél a következő:- tompa végződés esetén c = 75,- félkörives letompitásnál c = 50,- hegyesszögű (csúcsos), 30 -os

végződésnél c = 25 .- 52 -