Csongrády Kornél: Vízépítés II. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1979)
7. Az árvízvédelem és foyószabályozás néhány kérdése
Az igy megfogalmazott természeti egyensúlyi állapothoz az ember részéről még az a megszorító kívánság is járul, hogy ez az egyensúlyi állapot mindennemű károkozás nélkül, a vízzel kapcsolatban felmerült mindenféle igények kielégítése mellett álljon fenn. A szabályozással szemben támasztott igények közül az elsőt, a károk elhárítását az előzőekben összefoglalóan tárgyaltuk. További igény a folyő- menti területeket és létesítményeket alámosással fenyegető partszakadások megszüntetése, vagyis a partok biztosítása, a szomszédos területek talaj- vizszlnt-ingadozásának szűk határok közé szorítása, a vízhasznosítások terén pedig a lakott településeknek jőminőségü vízzel, az ipartelepeknek megfelelő mennyiségű és minőségű Uzemvizzel való ellátása, a vízhiányban szenvedő területeknek öntözővízzel való kielégítése, az ármentesitett területek belvizeinek befogadása, a települések házi szennyvizeinek, az ipartelepek ipari szennyvizeinek kellő higitás után való feltétele, a mozgó vízben lévő energia kihasználása, egyes folyószakaszoknak az üdülésre, sportolásra és kisebb gazdasági célokra (mosás, itatás, usztatás stb.) való igénybevétele, végül a viszonylag legolcsóbb közlekedési ut, a viziut céljára való felhasználása. A viz okozta kártételek elhárítása, valamint a vízzel kapcsolatban felmerült igények kielégítési lehetőségeinek biztosítása a folyószabályozás feladata. A felsorolt célok, ill. igények külön-külön természetesen csak igen ritkán jelennek meg a vizek mentén, de egy-egy ilyen igény egyébként is csak kivételesen elégíthető ki helyi jellegű műszaki beavatkozással. A már említett komplex célkitűzések megvalósítása érdekében általában arra van szükség, hogv hosszabb folyószakaszokra kiterjedően a lefolyási viszonyokat rendezzük, a medret megfelelő keresztszelvény-formák kialakítása mellett helyszínrajzi lag kedvező - a folyó természetének megfelelő - vonatozással rögzítsük. 7.41. A folyószabályozási tevékenység A folyószabályozási tevékenység a munka célja, helye és jellege szerint lehet nagyvizi vagy középvizi szabályozás, és ez utóbbit kiegészítő kisvízi szabályozás. A nagyvizszabályozás célja megakadályozni azt, hogy a mederből kilépő víztömegek a parti területeket elöntsék. A nagyvizszabályozás két részből áll, melyek közül egyik az előzőekben tárgyalt ármentesités. A másik rész a tulajdonképpeni nagyvizszabályozás, amelynek célja a nagyvizek keletkezésének okait lehetőleg megszüntetni vagy legalább mérsékelni azok nagyságát, másrészt a nagyvizi hozamoknak a nagyvizi mederben való zavartalan levonulását biztosítani. A nagyvizszsabályozás e részének eszközei a hegyvidéki szakaszokon a viz visszatartása, a tározás, a sikvédéki szakaszokon pedig a viz levonulásának meggyorsítása a- 19 -
