Csongrády Kornél: Vízépítés II. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1979)

7. Az árvízvédelem és foyószabályozás néhány kérdése

kanyarulatok átvágásával, az árvédelmi töltések megfelelő vonatozásával és a hullámterek rendezésével. Az ármentesltés és a nagyvlzszabályozás szervesen összetartozó miiszaki tevékenységek sorozatát jelenti, mig azonban az ármentesités csak az Időnként jelentkező árvizek szétterülésének megakadályozására szorítkozik, tehát végeredményben tüneti kezelést jelent, addig a tényleges nagyvlzszabályozás az okok megszüntetésére törekszik, azaz gyökeres és végleges megoldást kíván nyújtani.

A közép- és kisvlzszabályozást már nem szokták egymástól élesen elválasztani és a kettőt egy szóval általában mederszabályozásként említik. A közép- és klsvlzszabályozás célja a meder állandósítása, hogy benne a mindenkori vízhozam, a hordalék és a zajló jég zavartalanul levonulhasson. Ezt a célt egységes, kellő mennlyésgü és szélességű, a levonulásra kedvező vonalvezetésű meder előállításával lehet elérni. Az egységes meder előállítására szolgálnak a mellékágelágazások. A kedvező vonalazást, valamint a szükséges mélvséget és szélességet a sodorvonal megfelelő kialakításával. Illetve annak lehető állandósításával érjük el. Eszközei a kanyarulatok homorú oldalán a hosszirányú müvek (vezető- és partvédőmüvek), a domború oldalán pedig a keresztirányú müvek (sarkantyúk). Ha a megfelelő mélységek csak lassan képződnek, akkor azt rendszerint kotrással kell előállítani. Ha mozgó medrü, hordalékos folyószakaszokon a hajózást gátló fenékküszöbök, rossz gázlók képződnek, azokat gázlőberen- dezéssel kell megjavítani. Ennek eszközei is a hossz- és keresztirányú müvek és szükség esetén - a természeti folyamat meggyorsítására szolgáló - megfelelő vezérárok kotrása.

A munkavégzés helye folyószabályozáskor nem határolható el pontosan nagyvizi, középvizi és kisvízi mederre, már csak azért sem, mert a kisvízi medret is magában foglaló középvizi meder, az árvízi meder és ennek a középvizi medren kívül eső része, az un. hullámtér határvonalai sem egyformán élesek az egész folyó, ill. folyószakasz mentén. A középvizi meder partjainak magassága helyről-helyre változik, ennek folytán egyes folyószakaszokon a viz már olyankor is kiléphet a medréből a hullámtérre, amikor más helyeken még ki sem töltötte a középvizi medret. De ugyanúgy nem lehet az egész folyóra kiterjedően a középvizi medren belül egyszerűen egy meghatározott vonallal elválasztani a kisvízi medret. Mindezeken túlmenően kétségtelen tény, hogy az nn. középvizi mederben - és ezen belül a kisvízi mederben - végzett szabályozási munka számottevő mértékben kihat az árvízi sodorvonal alakulására, és fordítva: a hullámtéri lefolyási viszonyokba való beavatkozás hatással van a középvizi meder alakulására is.

7.42. A folyószabályozás módszerei

A szabályozás kezdetben csak a meder tisztogatásából és vontatóutak készítéséből, haladottabb fokon a kanyarulatok átvágásából és a töltések építéséből állott, a legfejlettebb fokon pedig a meder megfelelő összeszori- 20 -