Csongrády Kornél: Vízépítés II. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1979)

7. Az árvízvédelem és foyószabályozás néhány kérdése

töltést. Ennél Is mélyebbre hatol a töltésbe az Urge és a hörcsög. A gyomnövények Irtása és az állati kártevők elleni védekezés a fenntartásnak elsőrendű feladata.

Káros a gátakra a csapadék is, amely különösen a zsugorodási repedésekbe hatolva tovább fejleszti, sőt a gát egész magasságára is kiterjesztheti azokat. Ezért a fenntartásnak második fontos feladata az eső- és olvadékvizeknek a gáttestbe való bejutása megakadályozása és az említett repedések megszüntetése.

Általában, az árvédelmi müveket és azok minden tartozékát olyan állapotban kell tartani, hogy az előre soha nem látható árvizek alkalmával is mindenkor biztosítva legven azok maximális védőképessége. A fenntartási munkának tovbábbi feladatai közé sorolható a rézsűburkolatok legkisebb romlásainak azonnali kijavítása, az árvédelmi füzesek kezelése, a távközlőhálózat állandó és biztos üzemének megteremtése, a zsilipek vizsgálata és az észlelt hiányosságok kijavítása, az árvédelmi eszközök, berendezések és anyagok karbantartása és felújítása.

7.4 Folyószabályozás

A folyószabályozás célja előállítani a szóban forgó rendszer egyensúlyi állapotát, ha az természetes állapotban nincs meg, ill. állandósítani azt, ha megvan. A folyó több természeti tényező kölcsönhatásának eredményeként alakul. Közülük a legfontosabbak a tágabb értelemben vett vízjárás (rezsim) és a vízgyűjtőterület morfológiai viszonyai. A vízjárás, az az időjárás, a terep és a vízgyűjtőterület talajának függvénye, Ebbe a fogalomba tartozik a vízhozam folyamatos változása, a hordalék- és jégjárás. A másik a vízgyűjtőterület morfológiai viszonyai. E két tényező hatására alakul ki a vízgyűjtőterületnek ez a legmélyebb árka, amelyben a viz összegyülekezik és lefolyik a meder. A folyó vízjárása (viz-, hordalék- és jéghozam) az időjárás hatására állandóan változik. A folyószabályozással a vizjárás vonatkozásában a dinamikus egyensúlyt kívánjuk elérni, vagyis azt, hogy amennyi viz, hordalék és jég a folyó egy tetszőleges kereszt- szelvényéhez tetszőleges időegység alatt felülről érkezik, onnan ugyanannyi tovább is vonuljon, azaz a vízhozam ne tárolódjék, a hordalék ne rakódjék le, de uj hordalék se képződjék, a zajló jég ne álljon meg, hanem zavartalanul folytassa útját. A másik tényező, a meder, mint a szilárd földkéreg egy felületi része, nagy általánosságban meghatározott, állandó helyzetben van, legalábbis abban kellene lennie. Szabályozásával a stabil egvensulyi állapotot kívánjuk biztosítani, tehát azt, hogy partjai se él ne mosódjanak, se fel ne rakódjanak, a mederfenék pedig ne mélyüljön, de ne is töltődjék fel.

IS