Csongrády Kornél: Vízépítés II. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1979)
7. Az árvízvédelem és foyószabályozás néhány kérdése
(földeszsák, vizzel töltött fóliahengerek stb. 1 megtámasztás során a támaszelemeket úgy kell elhelyezni, hogy közöttük a gáton átszivárgó viz kifolyhasson, de célszerű kavicsszivárgó és kavicsterhelés készítése is. A mentett oldali rézsű és ezzel az egész töltéstest védelme káros szivárgás, átázás és megcsúszás ellen e módszerektől eltérő, korszerűbb eljárásokat nem tesz szükségessé. Szükség van azonban arra, hogy e védekezési mód elemei, a földeszsákok szádfalak és gépi verőberendezések stb. a megkívánt mennyiségben és teljesítőképességgel álljanak rendelkezésre. 7.34. Védekezés a töltéstest alatti talajtörések ellen A védekezés során az altalajcsurgás és -szivárgás káros elfajulásai: a buzgárok és a talajtörés ellen kell védekezni. Védekezési mód a fedőréteg terhelése, illetőleg a hidraulikus nyomásokkal szemben vizoszlop-ellen- nyomás készítése. Nem biztonságos és nem célravezető egy-egy buzgárt kizárólag a kráter köré épített kis ellennyomő medencével elfojtani, hanem nagyobb területet kell körbefogni és viznyomás alá helyezni. Több buzgár feltörése vagy a fedőréteg felpuposodása esetén a töltéssel párhuzamos és a töltésbe rövidebb távolságokon bekötő szoritőgátakat célszerű építeni. Az ellennyomó medencék megtöltésével és a vizszint szabályozásával ily módon ellensúlyozhatjuk a gát mögötti rétegre ható hidraulikus nyomásokat. A buzgárok körölzárását gyorsan kell végezni, kisebb szoritógátak építésére legalkalmasabb hagyományos építőanyag a töltött földeszsák. Az elmúlt árvizek alkalmával - ahol ez lehetséges volt - a gát mögötti terület gyors feltöltésével, kaviccsal vagy homokkal is végezték a nyomások ellensúlyozását, az előbbit száraz földmunkával, az utóbbit hidromecha- nizációval. 7.35. A gátak jókarban való tartása Ennek a tevékenységnek a fő célja, hogy a gátak a már emlitett elöregedését megakadályozza vagy késleltesse. A fenntartásnak első fontos feladata a gátak gyeptakarójának gondozása, hogy a gátnak megfelelő tömött gyepszőnyeg legyen. Mint korábban tárgyaltuk, ezen a gyeptakarón a gyomnövények elszaporodnak, a nemesfüvek elpusztulnak, a szőnyeg ritka és lukacsos lesz. Mig az un. nemes füfélék gyökérzete a töltésnek csak 20-50 cm-es kérgét hálózza be, addig a gyomnövények gyorsan korhadó gyökerei általában 1-2 m mélységre is lehatolnak és elhalt gyökereikkel mély járatokat hagynak. Ezen kívül az állati kártevők: a legkülönfélébb rovarok és giliszták serege tovább lazítja és szi- vacsositja a töltés kérgét, a nagyobb állatok pedig mély pusztisát végeznek a gátban. A vakondok járatai ugyan 30-60 cm-nél nem mélyebbek, de az egérfélék 30-150, a pocokfélék 100-200 cm mélyen is járatossá teszik a- 17 -
