Csoma János: A korszerű folyószabályozás alapelvei és módszerei (VITUKI, Budapest, 1973)
II. A folyószabályozáshoz szükséges jellemző mennyiségek és paraméterük meghatározása
68 molyek a fenókközeli rétegben játszódnak lo. Ennek ellenóre a kézikönyvekbon számos vízállás (vízhozam) - horda!ékszállitáa összefüggés található fontosabb hazai folyóink több vlzmóroeállo- mására vonatkozóan [2]. Ezek kiindulási alapként, vagy közelítésként célszorUen használhatók, azonban a tényleges mérési tartományon túli hordalékszállitási értékekre csak igen nagy óvatossággal extrapolálhatók. /A hordáiékJárás Jellemzéséhez azonban szükség van a nagyvizek idején kialakuló horda- lékszállitás becslésére is, annál is inkább, mivel ezeknél rendszerint kevés hordalékmérés történik. A hiányos mérési adatok pótlása, de a tényleges mérési eredmények ellenérzése oéljából is elkerülhetetlen különféle hordalékhozaraképletek alkalmazása, tehát a hordalékszállitás számítás utján történő becsléso. Ezek a teljesen, vagy félig tapasztalati utón felállított összefüggések közismerten nagy szórású, egymástól több nagyságrenddel is eltérő eredményeket szolgáltathatnak, ezért igen sok Jogos kritika illeti őket. Az eltérések egyik főoka a szerzők szemléletbeli különbözősége, a másik pedig, hogy a levezetett képletek többsége olyan laboratóriumi, Uvegcsator- na kísérleteken alapul, melyek hidraulikai pararaótoraí nagyban eltérnek a természetes vízfolyásokon kialakulóktól. Ennek ellenére érdemes megismerkedni a szállítást képletek fő típusaival és ezeken belül a leghasználatosabb összefüggésekkel, mert alkalmazásuk különböző hasznos összehasonlításokra ad alkalmat. 1, A görgetett hordalékhozam számítása A víz- és a hordalékhozam kapcsolatán alapúié összefüggések A hordalék- és a vízhozam között közelitő összofüggés áll fenn, mivel a hordalékmozgás megindulásához tartozó vízhozam-határ átlépése után a viz munkavégző képességének a hordalék mozgatására fordítható része e vízhozammal arányosan növekszik. Kellő számú összetartozó vízhozam és hordalékmórési adat birtokában grafikus kiegyenlítéssel állíthatók elő a legegyszerűbb vlzhozam-hordalékhozam kapcsolatok, A mérési pontok rendszerint nagy szóródásának csökkentése végett mind a Q (vízhozam), mind a Gg (görgetett hói— dalékhozaia) értékeket logaritmikus léptékben rakják fel. Az adatpárok kiegyenlítése természetesen történhet matematikai (gépi) utón is. *00. *50. 300. 350. H (cm) <00 <50 500 550.. 600 650_ iij íj íj i u ii i i íir i i i iTTTiTri" iTn r r / rn 11 O O O O o O Or- ^ üfcNrf «V rn nt tn <űn ooO)q cw ^wcoO io O v- (+) Gg(kg/s) o o o v <5 II.5.1. ábra: A görgetett hordalékszállitás változása a vízállással Egy ilyen grafikus kétváltozés kapcsolatot mutat be a II,5.1.ábra. A vizhozam-görgetett hordalékhozam kapcsolat általános alakja abban az esetben, ha a hordalékmozgás egy jól meghatározható Qq vízhozamnál indul meg: Gg =. K.In (Q-Q0). (1) A K arányossági tényezőt kísérletileg határozzák meg és többnyire a Jollomzó szomose- átoérővel hozzák kapcsolatba, mert lényegében csak attól függ. Az I esés hatványkltevője változó az egyes képletekben. A 0,5 használata azért célszerű, mert egyszerűsíti a számítást és a kísérletek szerint kisebb a hordalékhozam értékek szórása, ha I helyett I0'5 függvényében rakjuk fel azokat. Schoklltsch szerint (31)
