Csoma János: A korszerű folyószabályozás alapelvei és módszerei (VITUKI, Budapest, 1973)
II. A folyószabályozáshoz szükséges jellemző mennyiségek és paraméterük meghatározása
69 ahol gg 9 10 d I ■ C i5/aU%)» (2) a mederszélesség 1 fm-én áthaladó görgetett hordalékhozam («zára* súlyban) [ k g /m. aj a mederszélesség 1 í»-ón átfolyó vízhozam [a^/a.i] a görgetett hordalóksaállltáa megindulásához tartozó vízhozam a mederazélesség 1 fm-áre vonatkoztatva [m^/s.m] a szemcseátmérő [mm] a meder esése [■/■] A határ-vízhozam: qo - 19^.10-5 -fc. Vegyes szemoseöeszetételü hordalék esetén a ezemeloszlási görbét d^ közepes szemcse- átmérővel Jellemzett osztályközökre kell osztani és a teljes hordalékhozamot az egyes frakolók hozamának összegeként kell számítani: *g " 8gl*Pl + 8g2*P2 + ®g3*P3 ♦ •** + «gn-V ahol ... az egyes szemeseirakolők sulyszázaléka a keverékben (ZIP - 100). A Schoklltsch-féle képlet Gilbert kísérleti adatain [151 alapul, melyek egyenletes szemcseösszetételre és nagy esésekre (3,3 - 28 fi) vonatkoznak.Alkalmazhatósága ezért eléggé kor- látozott. Valószínűleg ez az oka, hogy egyszerűsége ellenére nem terjedt el Bzéles körben. Közép- és alsó szakaszJellegU folyókon (pl. a Rába kísérleti szakasza) túlzottan nagy hordalékhozam értéket ad. Rémy-Berzencovlch matematikai-statisztikai alapon vezetett le összefüggést a középviz- hozam és a görgetett hordalékhozam között [26, 271. A folyó teljes vlzhozamtartományát olyan osztásközökre (csoportokra) osztja, melyekhez közelítően egyenlő számú görgetett hordalékmérés tartozik. Egy-egy csoport közepes hordalékhozamát a csoportba eső összes hordalékmérési eredmény számtani középértékével veszi egyenlőnek: gg köz ° ” M Egy-egy csoport közepes mértékadó vízhozamát az alábbi képletből számítja: Qi 8gl Qköz " n i = i 81 A fenti képletekben az egyes vlzhozammérésl és g^ a hozzájuk tartozó hordalékmérési eredményeket Jelenti, n pedig a mérések számát. Az eljárás csak a mért vízhozam és hordalékhozam tartományában ad többé-kevésbó megbízható kapcsolatot, melynek kiterjesztése a mederalakulás szempontjából nagy Jelentőségű árvízi tartományra bizonytalan. A csúsztató erő-többleten alapuló összefüggések Számos empirikus, vagy félig empirikus képlet tartalmazza a meder felszínén fellépő tényleges T nyiróerő és a hordalékmozgás kezdetéhez tartozó ^ kritikus nylróerő különbségét, vagy hányadosát. Egyes esetekben a v^ csúsztató sebességet alkalmazzák a ^ mértékeként és a v^/w aránnyal Jellemzik a szemcse mozgathatóságát (w az Ülepedést sebesség). Az Immár klasszikussá vált Du Boys képlet [10] 6g ' P T(T - T0) [kg/m.s] (5) melyben a tényezők mértékegysége j£ [m5/kg.s) és T [kg/m2], több hasonló felépítésű összefüggés alapjául szolgált.
