Csoma János: A korszerű folyószabályozás alapelvei és módszerei (VITUKI, Budapest, 1973)
II. A folyószabályozáshoz szükséges jellemző mennyiségek és paraméterük meghatározása
62 II.4.2. ábra: A JógJelonaógek eloszlásfüggvényei Bizonyítható; ha megfelelő hosszú időszakból vesszllk a napi léghőmórsékleteti a kezdeti vizhőmórsókletl érték elhanyagolható, a jégjelenség bekövetkezését csupán a léghőmérsékleti Összegek befolyásolják. Ebben az esetben a Jelenség bekövetkezéséhez szükséges elméleti negatív, Illetve pozitív hőösszegek az alábbi ogyenlet szerint számíthatók: oc értékét pedig "1,0 + (1- tx.) t Í,1 (l-oc)^t. ŐC1 *v,n ~ ^v.n-l k ál t'n-1 " V'n-1 00 (5) kifejezéssel lehet becsülni. Az elméleti hőösszegek meghatározása után a további feladat meghatározni, hogy adott elméleti hőösszeg esetén mi a beállás, Illetve Jégmegszünés valószínűsége. Az Így meghatározott értékeket Jól kezelhető függvényekkel közelítettük és a beállásra a Jég megszűnésére pedig AT, Pb b [e U<T* -c) -1] (6) (7) alakú függvény adódik. Az elmondottak alapján a tározóterekre vonatkozó jógjelenségek bekövetkezésének becslését a következő módon végeztük el. Kiválasztottunk égy, a tározótér vlzteréhez hasonló vlzte- rét és meghatároztuk az elméleti hőösszegek értékét. Az elméleti hőösszegek Ismeretében meghatároztuk a jégjelenség bekövetkezésének valószínűségét. Az Így meghatározott értékek birtokában számoltuk egyos évekre a Jelenség időpontjának valószínűségét a következő módon: 1 + k napon a valószínűség értéke