Csoma János: A korszerű folyószabályozás alapelvei és módszerei (VITUKI, Budapest, 1973)
II. A folyószabályozáshoz szükséges jellemző mennyiségek és paraméterük meghatározása
63 p ■ 1 - (1 - p^) . (l — Pjtj) ••• (8) ahol például a beállás esetén i az első olyan nap, amikor Tt <0? A dunakillti tároséra végzett számítások eredményeit szintén a II.4.2. ábra mutatja. Az ábrák alapján megállapítható, hogy a dunakillti tározó esetében 28 %-ról 94 %~ra né a Jégbeál-, lás gyakorisága, a Jeges napok időtartama pedig kb. 20 nappal nyúlik meg. 3. A jég levonulásának vizsgálata A folyószabályozás céljai között - mint a bevezetőben rámutattunk - első helyen szerepel a Jéglevonulási viszonyok megjavítása. A tervezés során tehát ellenőrizni kell, hogy m szabályozás hatására hogyan alakulnak a Jéglevonulás feltételei. A helyesen tervezett szabályozás hatására csökken a Jég megállásának, a torlaszok képződésének lehetősége és a Jeges árvízveszély. A jégzajlást és Jégmegállást befolyásoló tényezők matematikai összefüggését Schoklltacb határozta meg a következőképpen [3, 9]; ha B Jelöli a víztükör szélességét, v a felszíni sebesség középértékét és n<l arányszám a zajlás sűrűségét, akkor a folyé két egymást követő keresztszelvényén az Időegység alatt áthaladó Jég felülete azonos, Így fenn kell álljon az E - nx Bx vx - n2 Bg Vg (m2/s) (9) összefüggés. Szavakban kifejezve a képlet azt mondja, hogy folyamatos jégzajlás esetén a három mennyiség szorzata egy-egy folyószakasz mindon szelvényében állandó, illetve bármelyik tényező megváltozásával a másik kettő szükségképpen módosul. A (9) egyenlet feltételezi egyrészt, hogy az Induló szelvényen áthaladó Jég megérkezik az alsó szelvénybe, tehát a szakaszon nem áll meg, másrészt, hogy a levegő hőmérséklete nem any- nylra zord, hogy a jégtáblák jelentősen megnőnének a két szelvény között, A képlet alapján megállapítható, hogy a zajlás sűrűsége (vagyis a Jéggel borított vízfelszín és a teljes vízfelszín közötti arány) az időegység alatt érkező Jég felületével egyenesen, a vlztükörszélességgel és a felszíni sebességgel pedig fordítva arányos. Ezért van tehát az, hogy azonos vízmennyiségek a folyók két, egymáshoz közellevő szelvényében is különböző bori- tottságot eredményezve vonulhatnak le. Ha már most a folyé egy adott szelvényében észlelt zajlás sürüságe, a vlztiikörszóles- ség és a felszíni sebesség alapján kívánjuk a zajlás sűrűségét előrejelezni, csupán az alsó szelvény adott vízálláshoz tartozó víztükör szélességét ás a szelvényben érvényes felszíni sebességet kell meghatározni. Tekintsünk el most az induló szelvényben a zajlás sűrűsége meghatározásának bizonytalanságától - a következő fejezetben ezzel a kérdéssel részletesen foglalkozunk - fogadjuk el, hogy a zajlás sűrűsége Ismert. A B viztükörszélesség meghatározása a Vízrajzi Atlaszok alapján különösebb nehézséget nem Jelent, összetartozó vlzéllások-vlzhozamok alapján meghatározott felszlngörbák segítségével bármely szelvényre megadható tetszőleges vízálláshoz vagy vízhozamhoz a viztükörszélesség akár táblázatosén, akár hossz-szelvényszerűen ábrázblva. A felszíni sebességet nem ismerjük de ismerjük a szelvényekben előálló középsebességet. Nyilvánvaló, hogy összefüggés van a felszíni sebesség és a középsebesség között. Legyen a felszíni sebesség * - <*-yk (10) vagyis található egy olyan <*■ állandó, amivel a középsebességet szorozva a felszíni sebességet kapjuk. A zajlás időtartama alatt a folyó egymástól nem túl nagy távolságra levő 1 és 2 Jelű szelvényén - elhanyagolva a közöttük képződő Jég mennyiségét - az időegység alatt ugyanannyi Jég. halad ét. Flgyelemhevéve a felszíni sebesség és közápsebésség közötti összefüggésünket, a folytonosságot kifejező egyenlet az alábbiak szerint alakul: E ” nl bj oti ykl “ n2 B2 **• 2 vk2 (11)
