Csoma János: A korszerű folyószabályozás alapelvei és módszerei (VITUKI, Budapest, 1973)
II. A folyószabályozáshoz szükséges jellemző mennyiségek és paraméterük meghatározása
50 nélkül áttekinthető képot kapjunk. Kijelölhetők azok az időszakok, ahol a lejkisebb vízállások Jelentkeznek. Ez sind a- szabályosáé építésének végrehaj tása, sind a hajózás szempontjából rendkívül fontos. Meghatározható az árvédelmi szempontból kritikus időszak is. Kiválaszthatók azok az időszakok, ahol a vízállás változékonysága a legkisebb. Minősíteni lehet a vízjárást. így például a legalacsonyabb vízállások a nagymarosi szelvényben novemberben várhatók. November végétől a vízgyűjtőtőrületen meginduló őszvégi-téli esőzések, havazások, esetenkénti melegebb időjárás következtében előálló hóolvadások eredményeként fokozatosan emelkedni kezd a vízállás középértóke, nő a szórás, vagyis a vízjárás változékonysága is, stb. A vízjárás éven belüli változását leiró perlódikus függvények moghatározása kézi számítással Igen nehézkes, ezért célszerű elektronikus számítógépre programozva elvégezni. Ilyen programok a VITUKI-ban és a VIZITEIlV-ben is rendelkezésre állnak. Az elózőekben említettük, hogy a gyakorisági és tartóssági értékek az adatsorok hosz- szát meghatározó időszak vízjárásától függenek, tehát múltban lejátszódott eseményeket rögzítenek. Ezekből az eseményekből kell következtetni a Jövőre, a matematikai statisztika Ismert módszerével, a különböző'valószínűséggel várható események becsléséhez kidolgozott eloszlásfüggvényekkel. Ezek a számítások elektronikus számítógépen végezhetók el a már rendelkezésre álló különböző programok alapján. Egy-egy számítás elvégzése azonban számítógépen gazdaságtalan, ezért kialakították az eloszlásfüggvények meghatározásának táblázatos és kézi számológépes módszereit is [1, 12, 16]. Az eddigiekben a vizállásadatok statisztikai feldolgozásának módszereit foglaltuk ösz- sze az egyszerű középértékek képzésétől az eloszlásfüggvényekig. A vízjárás általános Jellemzésén túlmenően azonban szükség van az egyes árhullámok Jellemzőinek meghatározására is. Ilyen Jellemzők lehetnek az árhullám alakja, áradási, apadást Intenzitása, adott szintet meghaladd elöntések időtartama és az árhullámok találkozása. Nem tér ki ez a feldolgozás az árhullámok előrejelzésére, mivel az már nem a folyószabályozás tervezéséhez, hanem az árvédekezésben szolgáltat alapvetően fontos információkat. Az árhullámok alakjanak Jellemzéséhez a Kérnéd hidasnémeti szelvényében észlelt legnagyobb árhullámokat tüntettük fel (II.3.7. ábra). Az összehasonlítás érdekében minden árvíz tető- zésének napját 0-nak elfogadva az árhullámképeket egymásra téltuk. Az ábra azt bizonyltja, hogy rendkívül heves intenzitással alakulnak ki magas árhullámok és az Intenzitások azonossága egyben a kialakulás feltételeinek azonosságát is Jelenti. Minden esetben lassúbb az apadás intenzitása 11.3.7. ábra: Joli címző árhullámképek és az elöntések Időtartama
