Csoma János: A korszerű folyószabályozás alapelvei és módszerei (VITUKI, Budapest, 1973)
II. A folyószabályozáshoz szükséges jellemző mennyiségek és paraméterük meghatározása
51 ■int a* áradásé, de as apadások Üteme hasonló. Feltüntettük as áhrán as árhullámok tartósságát is a különböző védakesásl fokosatok szintje felett. As áradási és apadást intenzitások ismerete nemosak az árrádekezés, hanem a meder rézsűjének állékonysága szempontjából is alapvetően fontos adat. Az adott védekezési szinteket meghaladó Időtartamok viszont a partok (és a töltések) átázásáról adnak felvilágosítást. Nem közömbös a vízállás alakulása szempontjából az árhullámok találkozása sem. Ezek feldolgozásának egy példáját a Sajó-Hernád-Tlsza esetére mutatjuk be. Megvizsgáltuk, hogy találkoznak a Hernád, a Sajó és a Tisza évi legnagyobb árhullámai. A vizsgálathoz a Hernád hernádnémeti illetve geaztelyl, a Sajó felsőzsoloal ée a Tisza polgári vízmércéinek 1901-1972. évi adatait használtuk fel, ahol a levonulási idő egyik relációban sem haladja meg az egy napot. Meghatároztuk a tetőzések közötti ldőktilönbséget úgy, hogy minden esetben a befogadó folyó tetőzésének időpontját fogadtuk el "0" napnak. így ha a mellékfolyók tetőzése megelőzte a befogadóét, az ldőkülönbség mínusz napban, ha követte, plusz napban értelmezhető. Az Így számított időkülönbségeknek meghatároztuk a 70 évre vonatkozó gyakoriságát. A végeredményt a II.3,8. ábra mutatja. Nem tüntettük fel az ábrán a kis gyakoriságú, nagy időkU- lönbségeket, mivel hat-tiz napon túl már árhullámok találkozásáról nem lehet beszélni. Az ábra alapján megállapítható, hogy a Sajó és Hernád árhullámainak tetőzése nagy gyakorisággal megelőzi a Tiszáét. A Hemád árhullámainak tetőzéso a vizsgált Időszakban egyszer sem, a Sajóé pedig osupán 4 Jé-os gyakorisággal következett be a Tiszáéval azonos napon.A tiszai tető- zést követően a Hemád árhulláma legkorábban 1 nappal tetőzik, a Sajóé pedig 6 nappal, mindkettő 1,4 %-ou - rendkívül kis - gyakorisággal. Az ábra szemléletesen igazolja azt a közismert tényt, hogy a mellékfolyók árhullámai általában megelőzik a befogadóét. II.3.8. ábra; Árhullámok találkozásának gyakorisága A SaJÓ-Heraád árhullámainak találkozását vizsgálva azt találjuk, hogy a Hernádon Is általában hamarabb, vagy ugyanaznap tetőznek az árhullámok, mint a Sajón. Ugyanakkor szembetűnő, hogy a Hemád árhullámainak tetőzése csak igon kis gyakorisággal követi a Sajóét. Az azonos napon történd tetdzések gyakorisága több, mint 22 %, ami azt Jelenti, hogy általában minden negyo- dik-ötüdik árhullám napra találkozik és rendkívül kedvezőtlen helyzetet alakíthat ki a Sajő Hern- nád torkolat alatti szakaszán.
