Csoma János: A korszerű folyószabályozás alapelvei és módszerei (VITUKI, Budapest, 1973)
I. A folyók vízgyűjtőjének jellemzése
12 A vlzgyüjtő topográfiai leírása után a természeti öldrajai leírás másik főrésze az ághajlat ás időjárási viszonyok Jellemzáse. Közismert, hogy a Kárpátmedenoe ághajlatát három nagy éghajlati zóna) az Atlanti, a mediterrán és a kontinentális hatások befolyásolják és alakítanak ki az ország területén belUl Is eltérő Időjárási viszonyokat. Folyószabályozási vonatkozásban főként a folyó hossza mentén eltérő Jellegnek van szerepe, hiszen a különböző csapadék, hőmérsékleti és hóviszonyok a lefolyást, az összegytllekezést, az árvizek találkozását, a Jégviszonyokat alapvetően meghatározzák. Az éghajlat általános Jellemzésekor tehát különösen az Időjárás folyóhosszmenti változásait kell felderíteni. A csapadékok és az azokat kiváltó Időjárási frontok vizsgálata már az árvizek kialakulása, az előrejelzés és az árvédekezés témakörbe nyúlik át, rövid összefoglalása azonban a tervezés előkészítéséhez sem nélkülözhető. Folyószabályozási vonatkozásban a legfontosabb Időjárási jellemző a csapadék. Ennek megfelelően legrészletesebben a csapadékviszonyokat kell feldolgozni. Igen sok adat megtalálható a Vízrajzi Évkönyvekben, valamint a VITUKI kiadásában megjelent összeállításokban [71. A folyók főszelvényeire közreadták a szelvény feletti teljes vízgyűjtő csapadékátlagait, ami igen fontos és érdekes összehasonlítást tesz lehetővé a helyi és a felső vízgyűjtő csapadékviszonyai között Is. A csapadékviszonyok célszerű feldolgozás után igen sokféleképpen óbrázolhatók. Az 1.1.3. ábra a Duna esetében mutat példát a folyó hossza mentén változó csapadékviszonyok ábrázolására. A lefolyás és az árvizek kialakulásának másik fő tényezője a vízgyűjtő hévIszonyai. A Vízrajzi Évkönyvek közük a hóvastagságok átlagos és maximális értékeit, a hétakarés napok számát. A héadatok havi és összegzett átlagértékei táblázatosán dolgozhatók fel. A 1ághőmérséklet vonatkozásában elegendő a területre eső meteorológiai állomások hosz- szuidejű havi- és évi átlagainak összegyűjtése és területi átlagok képzése. A Vízrajzi Évkönyvek 12 törzsállomásra ötnapos átlagokat is közölnek. Ugyancsak a Vízrajzi Évkönyvekben megtalálhatók a folyók vlzhómérsékleti adatai havi átlag, maximum és minimum értékekkel. 1.1.3. ábra: A csapadék területi átlagának változása a Duna részvlzgyűjtőln 1.2. A FOLYÓVÖLGY GEOMORFOLÓGIAI JELLEMZÉSE Közismert, hogy a magyarországi folyók a földtani felépítéssel meghatározott és kéregmozgásokkal befolyásolt völgyekben vagy medencékben saját - korábban lerakott - hordalékukban kanyarognak. A folyók kialakulása, fejlődése és Jelen állapota a tágabb környezet földtörténeti Időléptékű változásainak függvénye és következménye. Ezek a változások ma is élnek és hatnak, bár folyószabályozási szemlélettel és időléptékben kétségtelenül nehezen követhetők. A geomorfológiai viszonyok rövid áttekintése és értékelése azonban a tervezés előkészítése során sem nélkülözhető.