Csoma János: A korszerű folyószabályozás alapelvei és módszerei (VITUKI, Budapest, 1973)
IV. A folyószabályozás tervezése
122 Ha a homorú partot ábrázoló körvonal sugarát a szabályozási szélesség kétszeresére választjuk, a kanyar központi szögének legalább ot • 120° nagyságúnak kell lennie, különben a kanyar nem volna fejlett és nem biztosítaná a meder állandóságát. Ha a kanyar központi szöge « nagyobb mint 120°, a meder talán állandósulna és a szabályozás Így Is végrehajtható lenne, de a sodorvonal esése lényegesen kisebb lenne, mint a völgyé. Ennek bizonyítására gondoljuk meg, hogy a IV.2,1. ábrán berajzolt egyenes vonal, mely a homorú part kőt végpontját köti össze, 2 b l/j hosszúságú. A homorú partot ábrázoló körív hossza pedig-jEz a távolság nagyjában megegyezik a sodorvonal hosszával. így tehát a sodorvonal esése Cl _ 0,826 2TT arányban kisebb lesz 4 folyóvölgy rendelkezésre álló esésénél. Ilyen kis sugaru kanyart tehát nem célszerű tervezni. IV.2.2. ábra: Fejlett kanyar R - k b esőién Ha azt akarjuk, hogy a folyó kanyargásból eredé esésvesztesége túlságosan nagy ne le-| gyen, a homorú partot ábrázoló körvonal sugarát legalábbis a szabályozási szélesség négyszeresére kell választanunk /IV.2.2.ábra/. Ekkor a kanyar homorú partjának két végpontját összeköti egyenes hossza 2b|Í7 a kanyarulat központi szöge oc > 820ji9’. Végül a kanyar két végpontját összekötő egyenes vonal, hossza a homorú part hosszának 0,92-ed részét éri el. Tehát a folyé sodorvonalának esése osak ilyen arányban lesz kisebb a völgy esésénél. A homorú partokat ábrázolé körvonalak sugarának felsó határát a következő meggondolásokkal állapíthatjuk meg. A kör alakú pályán mozgó test centrifugális erejéhez tartozó gyorsulás! mértéke .2 dv V“ ~m~ - ír ahol- a körvonalon mozgó test sebessége, R - pedig a körvonal sugara. Ha ez az érték nagyobb, mint a nehézségi gyorsulás értékének a folyé felszínére Jutó komponense, vagyis g I'; ahol vk I’ - — g H
