Csoma János: A korszerű folyószabályozás alapelvei és módszerei (VITUKI, Budapest, 1973)
III. A folyószabályozás tervezésének előkészítése
A legrégibb térképek - melyek szóba Jöhetnek - a XV. századból származnak. Ezek azonban a legtöbb esetben inkább még osak kuriózum Jellegűek. Sokkal hasznosabbak a katonai felvételek (melyek közül az elsót II. József rendelte el). Négy országos Jellegű katonai felvétel készült, melyek méretarányuknál fogva is igen figyelemre méltók. A felvételek a követkézé időszakokban készültek: I. Katonai felvétel: 1763 - 1787 között, méretarány 1:28.000 II. 1830 - 1869 H » 1:28.000 III. 1869 - 1887 n n 1:25.000 IV. — 1890 - 1918 N a 1:25.000 A IV. katonai felvétel nem fejeződött be. Az I-II. felvétel vetület nélküli, a III-IV. stereo vetületi rendszerben készült. A* I-III. felvételek anyaga szabadon hozzáférhető, fel van oldva a titkos ügykezelés alól. Ezek a térképek elsősorban síkrajzi vonatkozásban Jönnek szóba. A különböző időszakokból származó felvételeket azonos méretarányú (pl. 1:25.000 vagy 1:10.000) helyszinrajzra átszerkesztve, majd egymásra rajzolva, láthatóvá válik az a teljes völgyszakasz, amelyet a folyó a közelmúltban bejárt. Igen hasznos felvilágosítást ad a folyó különböző időszakokban mért hosszának összeg hasonlítása. Ki kell választani a vizsgált folyóvölgy hossztengelyében kót elég távoleső, de jellemző pontot (célszerűen két küszöböt). 50-200 év távlatában - még a rendszeresebb szabályozások előtti Időszakban - összevethetők a két pont közötti folyóhosszak. Ha lényeges különbséget találunk közöttük (hosszabbodást, rövidülést), hasznos következtetések vonhatók le a folyó energiakészlet változására vonatkozóan. A Vízrajzi Atlasz sorozat legtöbb kötetének helyezinrajzaln az utolsó 2-3 felvétel szerinti állapotot azonos méretarányban dolgozták össze. így a kanyargás változása, a hosezvál- tozások stb. közvetlenül vizsgálhatók. A Magyar Országos Levéltár budapesti, és elsősorban a megyeszékhelyeken levő hivatalai is igen sok értékes anyagot tárolnak. Nem eléggé közismert Fodor Ferenc munkássága e témakörben. A Magyar Tudományos Akadémia és a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet támogatásával az Országos Levéltár kéziratos térképanyagát dolgozta fel blbllográflaszerüen. A három füzetből álló kiadvány elme "A magyarországi kéziratos vízrajzi térképek katalógusa 1867-ig", Az évszám, szerző és vízgyűjtő szerint is rendezett anyag rövid tartalmi és kritikai megjegyzéseket is tartalmaz . Rendkívül hasznos segítséget nyújthatnak az érintett területről készített különböző? légifényképek [3].A légiíotogrammetria alkalmazási lehetőségeiről az OVH külön útmutatót készít-; tetett [2], amely a Vízügyi Igazgatóságoknál rendelkezésre áll. Itt osak annyit Jegyzünk meg, hogy a Kartográfiai Vállalat (Budapest, XXV. Bosnyák tér 5) Geodéziai Termelési Osztályán valamennyi újabb légifényképezés anyagát nyilvántartják, amiről készséggel adnak tájékoztatást. U-i gyanott közvetlenül megrendelhetők az esetleges másolatok is. A fotótérképek titkos ügykezelése nehézségeket Jelent, ez azonban nem lehet indok arra, hogy a fotótérképek adta, minden másnál szemléletesebb és szabatosabb Információk hasznosítását a vízügyi gyakorlatban mellőzzék. III. 2. TANULMÁNYOK (A folyószabályozás tervezéséhez kapcsolódé tanulmányok két csoportra oszthatók. Az első csoportba azok a tanulmányok tartoznak, melyek a folyók vízgyűjtőjével, természetföldrajzi Jellemzésével, a folyóvölgy geomorfológiájával foglalkoznak. Mivel egy vízgyűjtőterület természetföldrajzának, geomorfológiájának Jellemzői folyószabályozási Időléptékhon gyakorlatilag állandónak tekinthetők, vizsgálatuk és leírásuk osak egyszer szükséges, illetve ha nagyobb méretű emberi beavatkozások hatása Jelentkezik, az anyag esetenként osak kiegészítést igényel. Az ezekkel a tanulmányokkal kapcsolatos teendőket az I.fa- IJezet foglalja össze. Megjegyezzük, hogy az újabb Vízrajzi Atlaszok már tartalmaznak ilyen tanulmányokat, melyek célszerűen felhasználhatók, illetve szükség szerint klegószlthetők. A második csoportba már a folyószabályozás időléptékében is változó mennyiségekkel, paraméterekkel kapcsolatos tanulmányok tartoznak. Ezeknek a tanulmányoknak a száma és terjedelme a folyónak és vízgyűjtőjének feltártságátél, a gazdasági célkitűzésektől függően igen különböző lehet. A legfontosabbak
