Csoma János: A korszerű folyószabályozás alapelvei és módszerei (VITUKI, Budapest, 1973)
III. A folyószabályozás tervezésének előkészítése
116- a szabályozás célkitűzésével,- az emberi beavatkozások hatásával,- a hidrológiai vizsgálatokkal,- a hidraulikai vizsgálatokkal,- a kismlntavlzsgálatokkal foglalkozó tanulmányok. A szabályozás cólkltUzásóvel foglalkozó tanulmányhoz el kell végezni a folyószabályozással ás árvízvédelemmel kapcsolatos igények feltárását és meg kell adni a szabályozás oélját. A műszaki indokok mellett oélszerU gazdasági vizsgálatokat is végezni, melyek alapjai lesznek a tervezés során a hatékonysági számításoknak is. Az emberi beavatkozások hatásának vizsgálata során foglalkozni kell a vlzgyUjtóterUlet bsszegyiilekezési, levonulási, hordalékképzódéel viszonyaival, illetve azok változásával. Különös gondot kell fordítani a folyók szabályozásával kapcsolatos ismeretek üssz»^. gyűjtésére, feldolgozására. Ez a vizsgálat ad lehetőséget a különböző Időszakokban végzett szabályozások hatásának, - hatékonyságának értékelésére, a szabályozási módok összehasonlítására 6» segitságet nyújt az alkalmazásra kerülő szabályozási koncepoiő kialakításához is. Még egy szempontból érdemes foglalkozni a régebbi szabályozási tervekkel. A kiviteli tervek alapján lehet felmérni; hot, mikor és milyen szabályozási müvek kerültek alkalmazásra, ezek hatásukat kifejtik-e még, illetve mennyire minősíthető a vizsgált szakasz szabályozottnak. A későbbiek során‘ügyelni kell arra, hogy a már meglevő müvek lehetőleg az uj szabályozási koncepcióba is beépüljenek. A hidrológiai tanulmányok terjedelme és tartalma a szabályozásra kerülő folyó, vagy folyószakasz feltártságától függ. Célszerű a hidrológiai alapjelenségekre vonatkozó ismereteket is' önálló tanulmányban foglalni össze, ezzel megkönnyítve a tervezést, ahol már a tanulmányban meghatározott paramétereket, összefüggéseket csak alkalmazni kell. A hidrológiai tanulmányoknak minden esetben tartalmazniuk kell a víz-, Jég- hordalék- járás, és a morfológiai viszonyok jellemzését. Ezen túlmenően kitérhet még speciális kérdésekre, mint például a talajvíz illetve partmenti vízforgalom, a viz- ős Jégjárás előrejelzése, vízminőség stb. A hidraulikai vizsgálatok feladata elsősorban a sebességeloszlás, az áramlási vlszo^ nyok, a kritikus sebességek, az érdesség! viszonyok jellemzése. Ezen túlmenően feladata az árhul-' lémok levonulásának vizsgálata, különböző vízhozamokhoz tartozó felszingörbék meghatározása stb. A szabályozás jellegétől függően kerülhet sor a duzzasztott terek hidraulikai viszonyainak jel-1 lemzésére, a felvizi és alvizl szakaszok mederalakulásának vizsgálatára, előrejelzésére. A kismlntavlzsgálatokkal a 11.10. fejezet részletesen foglalkozik és felsorolja azokat a Jelenségeket, melyek alakulásáról a kismintavizsgálatok jó tájékoztatást adhatnak. Meg kell iazonban említeni, hogy a modellkísérletek csak akkor tudják betölteni a folyószabályozásban szerepüket , ha elvégzésükről kellő időben gondoskodnak, vagyis a vizsgálati eredmények a szabályozási terv kidolgozásakor már készen rendelkezésre állnak. Elképzelhető, hogy modellkísérletek a 'tervezéssel párhuzamoséin folynak és a különböző variánsok közül a kismintabeli eredmények alapján választják ki az optimális megoldást. Az általános szabályozási terv alapozásit tehát a különböző tanulmányok jelentik. Ennek ellenére gyakran előfordul, hogy az általános szabályozási terv a szükságszerüen elvégzendői számítások mellett csupán műszaki leírást tartalmaz, amiben alátámasztás nélkül indokolják a! jszabályozás célját és módját. Kétségtelen, hogy a tanulmányok elkészítése nagy körültekintést és! ^jelentős munkát igényel. Ebből adódik, hogy a tervezés során vagy elmaradnál: a tanulmányok, vagy különböző intézeteket, intézményeket bíznak' meg elkészítésükkel. Nem szabad azonban figyelmen, íkivül hagyni, hogy a tanulmányok meghatározott folyószabályozási célkitűzés elérése érdekében készülnek, ezért elengedhetetlenül szükséges, hogy készítésükben a folyót ismerő, a részletes! tervezést végző szakemberek is résztvegyenek. III, 3. ELŐMUNKÁLATOK (MÉRÉSEK) Az előtanulmányok és a tervezési munkákhoz szükséges adatgyűjtés általában belsői irodai munkát igényel. Az esetek többségében azonban - még az általános szabályozási tervhez is - a meglevő adatokat különböző mérésekkel kell, vagy oélszerU kiegészíteni. A mérések felsorolásánál igen nehéz az általános tervhez, illetve a kiviteli tervekhez szükséges munkák körét elhatárolni. A tanulmányokhoz főként a hidrológiai adatok lehetnek hlányo-
