Csoma János: A korszerű folyószabályozás alapelvei és módszerei (VITUKI, Budapest, 1973)
I. A folyók vízgyűjtőjének jellemzése
10 nagyobb folyóra rendelkezésre állnak. Ezek elónye, hogy akkor készültek, amikor az alaptárkópok móg viszonylag könnyebben hozzáfórhetók voltak. Hátrányuk, hogy kb. 20 óves állapotot tükröznek. Az áttekintő helyszlnrajz oeak síkrajzi elemeket tartalmazzon. A domborzat ábrázolása minősítési szempontból som oélszerU. A topográfiai elemek közűi a helyszinrajzon ábrázolni kell- a vizgylljtő határát ós a részvizgyűjtőket, a szUksóges vagy lehetséges részletességgel. Az elhatárolás történhet az állami alaptérképek alapján, vagy átvehető a Hidrológiai Atlaszokból, j- a vízhálózatot. Mivel az áttekintő lapon csak tájékoztató, vonalas ábrázolásról van szó, az alaptérkép kiadása utáni változásoknak különösebb Jelentősége nlnos. Nagyobb változásokat (átmetszések, átvezetések stb.) azonban helyesbithetllnk,- a töltésezett szakaszokat és - ha lehetséges - az ártér határát,- a nagyobb műtárgyakat (hidak, duzzasztómUvek, tározók stb.),- a vízgyűjtő fedettségét. Legalább a nagyobb erdőfoltokat és a mezőgazdasági mUvelésU területeket el kell határolni,- a fontosabb helységeket és az észlelőállomásokat (csapadék, vízállás, vízhozam stb.). Az áttekintő helyszinrajz alapján- meghatározható (vagy a meglevő adatok alapján megadható) a vizgyUJtőterület(ek) kiterjedése (km^), A Hidrológiai Atlasz sorozat a vízgyűjtőterületeket a lehetséges részletességgel feldolgozta, az adatok onnan is átvehetők. Figyelembe kell azonban venni, hogy az azóta felmért és a Vízrajzi Atlaszokban [8] közreadott folyók hossza megváltozott, igy változott a mellékfolyók torkolatának szelvényezése is. Több helyen történtek átvezetések, stb. (pl. a Hernád vízgyűjtőn a Garadna patakot bevezették közvetlenül a Hernádba), igy megváltozott a vízgyűjtőterületek megoszlása is. Az adatok alapján a vízgyűjtő felépítése az 1.1.1. ábra szerint szemléltethető. 1.1.1. ábra: A Kába vízgyűjtőjének felépítése
