Csoma János: A korszerű folyószabályozás alapelvei és módszerei (VITUKI, Budapest, 1973)
II. A folyószabályozáshoz szükséges jellemző mennyiségek és paraméterük meghatározása
108 ■6 vízhozamhoz tartozó íelszingörbét, ami egyben a szabályozási vizszlnt is. Hullámtéri tározás esetén az eljárás hasonló, de a szabályozási vizszint a duzzasztómű fölött ott kezdődik, ahol a mederképzó vízhozam alapján meghatározott íelszingörbe már a kB-; zépvizi mederbe kerUl. 11.10. A KISMINTAKISÉRLETEK SZEREPE A FOLYÓSZABÁLYOZÁSI TERVEZÉSBEN A hidraulikus modellek egyik első alkalmazási területe egyes folyószakaszok áramlástani vizsgálata volt. A mederben lejátszódó bonyolult áramlási folyamatok nehézkes, vagy éppen lehetetlen matematikai leírása tette szükségessé kisminták építését. A kezdeti elszigetelten végrehajtott vizsgálatoknak uj lendületet adott a nagy vízügyi laboratóriumok létrejötte a század elején. Kialakultak a klsmintaklsérletezés elméleti alapjai, meghatározták a különböző mode11- törvényeket [1]. A .folyószabályozási kisminta általában néhány kilométer hosszú folyószakaszt ábrázol. Többnyire osak a középvlzl medret építik meg, de az árvizlevonulósok tanulmányozása oéljából kiterjeszthetik a kismintát a teljes hullámtérre is, Ilyenkor az árvédelmi töltések közötti teljes területet modellezik. A meder lehet mozdulatlan (beton, szilárdított homok, stb.), vagy mozgó [(bakelit, fürészpor, stb. anyagból). A folyószabályozási klsmintaklsérletek elsősorban 1. / a vlzszlnalakulások (duzzasztás, vagy vizszlntsüllyedés műszaki beavatkozások hatására; ái^vizszinek alakulása); 2. / a sebességeloszlások, áramlási képek (folyószabályozási müvek, műtárgyak hatása az áramképre) és 3. / a mederváltozások (müvek, kotrások stb. hatása) Vizsgálata céljából folynak [2]. Hazánkban a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet végez rendszeresen folyószabályozási klsmlntaklsérleteket, de időnként a Budapesti Műszaki Egyetem yizépitéstani Tanszékén is sor kerül ilyenekre. Anélkül, hogy a kisminták tervezésének elméleti alapösszefüggéseivel foglalkoznánk, rá kell mutatnunk arra a tényre, hogy a folyószabályozási kisminták túlnyomó többsége torzított, vagyis vízszintes és magassági méretaránya nem azonos. Ennek főoka, hogy a kismintában hasonló áramlási viszonyoknak kell kialakulniuk, mint az ábrázolt valóságos folyószakaszon. Mivel a természetes medrekben minden esetben örvénylő (turbulens) vizmozgással találkozunk, a kisminta méretarányainak helyes megválasztásával feltétlenül biztosítani kell, hogy abban is turbulens á- ramlás álljon elő. Teljesen helytelen eredményekre vezetne ugyanis, ha a kismintabeli réteges, vagy vlzszálas (lamináris) vizmozgás esetén kapott eredményekből igyekeznénk a turbulens vizmoz- jgásu folyószakaszra következtetéseket levonni. A kisminta vízszintes méretarányát többnyire a rendelkezésre álló hely nagysága szabja meg és a legtöbb esetben az ezzel azonos függőleges méretarány nem biztosítja a turbulens víz-] mozgás kialakulását. Ez a körülmény azonban őseik egy szempont a számos követelmény sorában, amit |a helyesen tervezett kismintának ki kell elégítenie. Az egyszerűbb, szilárd medrü folyő-kls-j mintát tekintve is, elfogadható pontossággal meg kell felelnie a vízfelszínnek,a vizhozamgörbe és a sebességeloszlás leképzése szempontjából, a vízhozamok leképzése során fellépő kismlntabell jvlzigények pedig a rendelkezésre álló vízellátó berendezés kapacitásán belül kell, hogy maradJa- nak. Sokkal bonyolultabb és világszerte megoldatlan kérdés még -a mozgómedrü folyószabályozási kisminták hordalékmozgás szempontjából történő hasonlóvá tétele [3], A szakirodalom szerint lehhez 8-9 feltétel egyidejű kielégítése szükséges. A tervező a kismintakisérlet megrendelésének eldöntésekor vegye tekintetbe, hogy a valósághű kisminta megtervezéséhez megfelelő hosszúságú vlzhozamidősorra, megbízható vízállás-vízhozam kapcsolatra, lehetőleg több Jellemző vízállásnál összetartozó vízhozam-felszínesés adatokra, mozgómedrü modell esetén pedig ezen kívül görgetett hordalék és mederanyag mérési eredményekre, továbbá - legalább néhány évre visszamenőleg - medernyilvántartási keresztszelvények felvételi adataira van szükség. Kis- és középvlzl szabályozási kérdések vizsgálata esetén célszerű osak a középvlzl meder kismintájának megépítése. Számítani kell arra is, hogy a szorosan vett problematikus ío- lyószakaszon kívül még - annak hosszától és helyszínrajzi alakjától függően - rövidebb-hosezabV (0,3 - 1 km) szakasz megépítése szükségessé válik a viz megfelelő rá, illetve elvezetésének
