Csoma János: A korszerű folyószabályozás alapelvei és módszerei (VITUKI, Budapest, 1973)
II. A folyószabályozáshoz szükséges jellemző mennyiségek és paraméterük meghatározása
109 biztosítása céljából. Nagyvizi szabályozási vizsgálathoz gondoskodni kell egy-két árvíz tetőzése környezetében végzett vizhozammórésről és vizszintrögzitósről, vagy legalább a helyi tetszéseket burkoló felazlngörbe utólagos rögzitéséról (nyomokból). A tervezőnek adatokat kell szolgáltatnia a hullámtér domborzati és benőttségi (mezőgazdasági művelési) viszonyairól is. Mindezek elengedhetetlenül szükségesek a kisminta érdességének helyes kialakításához. A lehetőség szerint rövldebb folyószakaszok kismlntavlzsgálatalt célszerű megrendelni, mert ezok könnyebben megépithetők olyan méretarányban, illetve olyan, viszonylag alacsony fokú torzítással, amely az eredmények valóságra való visszaszólnitását megbízhatóvá teszi. Hoeszabb szakaszok, mellékágrendszerek széles hullámterek esetén szóba Jöhet és célszerű lehet hidraulikus kisminta helyett levegővel működtetett kisminták építése is (5). Különösen olyan esetekben, amikor rövid idő áll rendelkezésre kismintavizsgálatokra, célszerű szilárd medrü kismintát építeni még okkor is, ha a vízfelszín és az áramkép alakulásán kívül a várható mederváltozások helyének meghatározása is a feladatok közé tartozik. Az uszé konfettik által előállított felszíni áramkép, illetve a kisminta egyes keresztszelvényeiben mért sebességeloszlás ugyanis szilárd meder esetén is Jé felvilágosításokat szolgáltat a sodorvonal elhelyezkedéséről, a legkisebb és legnagyobb sobességok és sebességgradiensek kialakulásának helyéről. Ezek ismeretében a várhaté lerakódások és kimosások, illetve partszaggatások helye a tapasztalatok szerint kellő biztonsággal meghatározható [6]. A kisminta torzításának megengedhető mértékére nézve nem adható meg egyetlen állandó arányszám. Az áramlási kép megbízhatósága szempontjából legmegfelelőbb a torzitatlan kisminta, de a felszinesések kielégítő pontosságú leképzése céljából nagy gondot kell fordítani a mederérdesség helyes kialakítására. A kisminta torzításakor mind az esések, mind a kanyarbeli csavar- áramlások egyre nagyobb mértékben torzulnak és az áramlási kép hasonlósága csak a kismintaheli relativ érdességek valósághű leképzése esetén biztosítható (7). Bár a kisminta tervezése és a vizsgálat lefolytatása kutatói feladat, nem lehet eléggé hangsúlyozni annak fontosságát, hogy a tervező a feladat megoldásán túlmenően kisérje figyelemmel a kismintavizsgálatok menetét és a lehetőséghez képest minden fontosabb változat beállításánál személyesen is látogassa meg a folyamatban levő kísérleteket. Ez nemcsak az esetleges módosítások menetközbeni gyors végrehajtása szempontjából szükséges, hanem azért is, mert a hidraulikai és medorváltozási folyamatok mozgás közbeni szemléleto sok más információt és több tapasztalatot nyújt a tervezőnek, mint a vizsgálatok összefoglaló Jelentésében fényképen rögzített egyes áramlási helyzetek. A folyószabályozási kismintavizsgálatok egyik legnagyobb Jelentősége abban áll, hogy a modellben a hidraulikai és mederalakulási folyamatok sokkal gyorsabban mennek végbe, mint a valóságban. így a folyószabályozási beavatkozások hatása gyorsan és az építési költség kis töredéke árán ellenőrizhető. A folyószabályozási beruházások nagy összege és hatásuk lassú kialakulása az esetek többségében kétségtelenül célszerűvé és gazdaságossá teszi kismintavizsgálatok végrehajtását. A teljesség igénye nélkül az alábbiakban felsorolunk néhány olyan alapvető kérdést, melyek megoldására a kismintakisórletek alkalmasak: a. / Klsvlzszabályozás 1. / A kisvízi sodorvonal alakulása sarkantyumezők beépítésének hatására. 2. / Jéglovonulási viszonyok vizsgálata. 3. / Hajózási vízmélységek alakulása mederkotrás hatására. b. / Középvizszabáiyozás 1. / A közópvizi sodorvonal alakulása sarkantyúk beépítésének hatására. 2. / Sarkantyumezők feltöltődése. 3. / Kanyarátvágás hatása a viz- és hordalékszállltásra. á./ Szabályozási vonalvezetés-variánsok ellenőrzése. 5. / Vízkivételt mü hidráullkai lag legkedvezőbb elhelyezése. 6. / Duzzasztómű áramlástani szempontból legkedvezőbb helyének meghatározása. 7. / Medertározás hatása a viz-, jég- és hordalékjárásra.
