Csoma János: A korszerű folyószabályozás alapelvei és módszerei (VITUKI, Budapest, 1973)
II. A folyószabályozáshoz szükséges jellemző mennyiségek és paraméterük meghatározása
99 vízhozamot változtatni kell. 4, / Heg kell határozni a számítási azakasz(ok)ra érvényes érdességi tányérát. Eizel • kérdéssel a II.6. és 11,8. fejezetek részletesen foglalkoznak. 5, / A számítási szakasz alsé, lndulé szelvényében meg kell adni a számítási vlzhozast- hoz tartozó z magasságot (vízállást), majd a grafikonról az ebhez tartozó F ós R értékeket. Fentiekkel a szükséges grafikonok és adatok rendelkezésre állnak. Kézi számításhoz célszerű táblázatos sémát készíteni, amely a számítási folyamatot logarléooel, vagy kézi számológéppel végezhető alapműveletekre bontja. Ennek egy lehetséges formája (a táblázat fejléce) a követkézé (az átlagértékek sorszámát x-el jelöljük.) 1. / A számítási szelvény Jele, száma 2. / A szelvény staoionálása (fka, stb.) 3?/ A szomszédos szelvények távolsága, ax, [m] kJ Vlz8zint, z, [m A.í.]. Az első (indulási) szelvényben kötött, a többiben a fokozatos közelítéssel számított érték 5./ Szelvényterület, P, (m2). Az Induló szelvényben kötött, a többiben a fokozatos közelítés során a grafikonról leolvasott, z-hez tartozó érték 6?/ Átlagos szelvényterület, ff, [m2]. A szomszédos szelvények területének számtani közepe 7./ Hidraulikus sugár, H, (m). Az Induló szelvényben kötött, a többiben a fokozatos közelítés során a grafikonról leolvasott, z-hez tartozó érték 8?/ Átlagos hidraulikus sugár, ff, [m] 9?/52/3 [a2/’] 10?/ Mederérdességi tényezé Strlckler szerint, k, (m1^/*). Több szelvényt magába foglaló szakaszon is azonos érték lehet. 11?/ F.R2/3 .k [m^/s]. A 6, 9 és 10. oszlopok szorzata 12?/ (F.S^^.k)“ [m^/s“]. A 11. oszlop négyzete 13?/ Számítási vízhozam, <jl. (m^/sj. A helyi vizhozamváltozások (mellékfolyók torkolata stb.) kivételével általában több szakaszon állandó érték 1-**?/ A számítási vízhozam négyzete (m^/s2). T 2 7 2 15?/ Q . A£ (m'/s^). A 3. és 14. oszlopok szorzata 2 16?/ ----* o “Az (m). A 15. és 12. oszlopok hányadosa, a szomszédos számítási ( F.lT'-’.k) szelvények vizszintkUlönbsége. Az állandó adatokat a táblázatba bevezetve (1, 2, 3, 10, 13, 14, 16. oszlop, valamint az 1. sor, az induló szelvény adatai) a számitás az elsó szakaszra a Az érték felvételével (16. oszlop) kezdődik. Ebből a 2. sor k. oszlopában a z vlzszint, majd a grafikonról az ehhez tartozó F ós R értékek alapján a az értéket vissza kell számítani. A számítást fokozatos közelítéssel mindaddig kell ismételni, amíg a felvett Az értéket cm pontossággal vissza nem kapjuk. Ezzel a 2. szelvényben számított felszingörbe helyes értékét megkapjuk és a számítás szakaszról szakaszra folytatódik. A tapasztalatok szerint némi gyakorlattal és a tényleges esésviszonyok figyelembevételével 2-3 próbálkozás után már megfelelő értéket kapunk,. 40-50 számítási szakaszból álló felszingörbe néhány órai munkával logarléccel Is meghatározható. 3. Felszingörbe számitás osztott szelvényekkel Ha a hullámtérre kilépő nagyviz felszlngörbójét kell meghatározni, a fenti számítás osztott szelvények felvételével oldható meg. Nagyvizek levonulásánál a hullámtéren és a meder felett kialakuló esések eltérésére vonatkozóan gyakorlatilag semmiféle adat nem áll rendelkezésre. Ezért a számítás osak akkor vé- vezhető ol, ha a teljes keresztszelvényre azonos esést tételezünk fel (3). Ebben az esetben ^ " rm km “m/3ll/2 08 Qh * Ph “h U* ahol m Index a medret, h a hullámteret Jelöli. Mivel Q “ felírható, hogy
