Csoma János: A korszerű folyószabályozás alapelvei és módszerei (VITUKI, Budapest, 1973)
II. A folyószabályozáshoz szükséges jellemző mennyiségek és paraméterük meghatározása
100 <i - (p»k»«;/3 + Wi/3),il/2 (5) omit a (4) egyenletnek megfelelő alakba rendezve a A z JL (W Ax (6) összefüggésre Jutunk. A felszlngörbo számitnsához az előzőeken kivtll szükség van a hullámtér Mi H görbéire is. Ezek meghatározásához a középvizi medret a partok vonalában a jobb- és baloldali hullámtértől elhatároljuk. A mederre külön F és B, majd R görbét szerkesztünk, ugyanezt tesszük a kö- zépvlzl medret a szelvényből mintogy kivágva, összevontan vagy külön-külön a Jobb és baloldali hullámtérre is. Az osztott szelvénnyel végzendő felszingörbeszáultés legnehezebb kérdése - az eddigi közelítések mellett - a hullámtér érdességének felvétele. Olyan nyílt szelvényben végzett, hullámtérre is kiterjedő nagyvlzi hozammérési és vlzszintrögzltést, amiből a hullámtéri érdességek vlsszaszámlthatók lennének, eddig alig végeztek. Ezért a hullámtér érdességét általában csak becsléssel határózhatjük meg, például a 11.6.1. táblázat alapján, a benőttségtől, a hullámtér rendezettségétől függően. Ennek megfelelően a számított nagyvlzi felszlngörbék megbízhatósága le kisebb lesz. Az alapadatok birtokában a számítás menete azonos az előzőekben elmondottakkal, azzal a különbséggel, bogy a táblázatba a 11. oszlop után be kell iktatni a hullámtér adatait az 5-11. oszlopok értelemszerű megismétlésével, majd a K és K. vizhozammodulusok összegét kell négyzetre emelni és ezzel a Q". ii értéket osztani. A fentiekben részletesen bemutatott felszlngörbeszámltásl módszerrel különböző folyószabályozási és árvízvédelmi feladatok megoldásához sok számítást végeztünk. Természetesen más módszerek és sémák Is hasonló módon alkalmazhatók. A felszlngörbék számításához ma már számítógépes programok Is rendelkezésre állnak a VIZITERV-ben és a Budapesti Műszaki Egyetem Vízgazdálkodási és Vízépítési Intézetében. Figyelembe kell azonban venni, hogy az adatrendszerek összeállítása számítógépbe vitele kész és kipróbált programok esetében Is igen munkaigényes és sok apró hibalehetőséget tartalmaz. Ezért a felszlngörbék számítógépes meghatározása osak nagyobb feladatok esetén Indokolt és gazdaságos. IRODALOM 1. Agroszkln-DmltriJev-Plkalov: Hidraulika. - Tankönyvkiadó. Budapest, 1952. 2. Csorna J.-Zorkéczy 2.: A folyószabályozás tervezésének egyes kérdései. - Korszerű folyószabályozás. OVH. Budapest, 1969. 3. Csorna J.: A Mura határszakaszán árvízvédelmi szempontból szabadon tartandó sáv meghatározása. - V1TUKI összefoglaló jelentés. Kézirat, 1969. 4. OVH: Vízfolyások felszingörbéjónek meghatározása. - Vízügyi Műszaki Segédlet. VMS 156-72, 0-73. Megjelent 1973. áprilisban. Beszerezhető a Szabványboltban (Bp.V.Szent István tér 4.). II.8. MÉRETEZÉSI (SZABÁLYOZÁSI) VÍZHOZAM MEGHATÁROZÁSA A folyószabályozási tervezés előkészítése során, a meder geometriai Jellemzőinek, valamint hidrológiai-hidraulikai paramétereinek ismeretében a méretezési vízhozam meghatározása következik. 1. A kö-zépvlzszabályozás méretezési vízhozamának meghatározása A középvizi meder méretei és azok változása szoros kapcsolatban van a viz és hordalék- járással. -A vlz~ és hordalékjárás, következésképpen a meder alakulása is időben változó folyamat, ahol a fő tényező a mindenkori víz- és bordal ékhozam. A feladat annak a vízhozamnak a meghatározása, amely a meder tonnéozetes illetve tervezett méreteire, azok kialakulására a legnagyobb hatással van. Ezt a vízhozamot szokás domináns, merterképző vagy méretezési (szabályozási) vízhozamnak nevezni.
