Csoma János: A korszerű folyószabályozás alapelvei és módszerei (VITUKI, Budapest, 1973)
I. A folyók vízgyűjtőjének jellemzése
9 ^^^FOLTÓKVXZOYtJJTŐJ^ÍH^^LL^zéSK A folyószabályozási tervezés előkészltóse során a szorosan vett tervezési alapadatokon ás összefüggéseken kívül bizonyos általános lnforaáoiók összegyűjtésére, randazsrezására ás ártákeláaára Is szükség van. Sas a folyószabályozási tervezésnek, sen annak az Útmutatónak naa oálja ás feladata, hogy egy folyó vízgyűjtőjén nindazokkal a Jelenségekkel és Jellemzőkkel foglalkozzon, amelyek a vízgazdálkodás általános feladatainak megoldásához szükségesek. Nem nélkülözhető azonban azoknak a tényezőknek számbavétele és értékelése, amelyek az ártéren és a mederben való összegyUlekezée és lefolyás, valamint a meder változásainak folyamatát befolyásolják. Az általános lnformáolók célszerűen leszűkített rendszerében is két oeoport különíthető el. Az egyik csoportba tartozó Jelenségek paraméterekkel nem, vagy osak nehezen Jellemezhetők, Így minőségi, illetve az Időbeni változásokra vonatkozó általános megállapításokra szorítkozunk. Ilyen például az éghajlat változásának Jellemzése, a folyóvölgy földtani fejlődésének leírása, a kéregmozgások folyószabályozási Időléptékben nem számszerűsíthető hatásai stb. Az általános információk másik osoportjába olyan Jelenségek tartoznak, amelyek paraméterekkel Jellemezhetők ugyan, ezekből azonban osak minőségi következtetéseket vonunk le, a paraméterek nem képezik a tervezés alapadatait. Ide sorolhatók többek között a vízgyűjtőterület Jellemzői (nagyság, alak, fedettség stb.), az időjárási elemek Jellemző értékei (hőmérséklet, csapadék stb.), a földtani-geológiai Jellemzők (liledékréteg vastagsága, talajmechanikai Jellemzők,« Jelenkori szintváltozások mértéke stb,). A fenti meggondolások alapján a vízgyűjtő általános leírásának célja, hogy a folyószabályozási tervezés igényelt szem olótt tartva a folyó völgyének és vízgyűjtőjének .jelenlegi állapotát rögzítse éa "előéletét1' megvizsgálja, A vizsgálat eredménye a vízgyűjtő általános természetföldrajzi, fejlődéstörténeti és geomorfológiai jellemzése. 1,1. A VÍZGYŰJTŐ természetföldrajzi jellemzése A természetföldrajzi tényezők [1, 2) vizsgálata a következő csoportosításban végezhető, a. / A vízgyűjtő topográfiai viszonyai, ezen belül- a vízgyűjtő határa, nagysága és alakja,- a vízgyűjtő domborzati viszonyai,- a vízgyűjtő esésviszonyai,- a vízgyűjtő fedettsége, növényzet, művelési ágak,- a vízgyűjtő talajviszonyai,- a vízhálózat,- a folyóvölgyek esésviszonyai. b. / éghajlat és időjárási viszonyok, ezen belül- az éghajlat általános Jellemzése,- az árvizeket kiváltó időjárási frontok,- a csapadék,- a hőviszonyok,- a léghőmérséklet,- a vizhőmérsóklet. A többi Időjárási tényező vizsgálata a folyószabályozási tervezés előkészítése során mellőzhető. A természetföldrajzi Jellemzés első melléklete és alapja a vízgyűjtőt ábrázoló, megfelelő méretarányú áttekintő helyszlnra.jz, A méretarányt általában a beszerezhetőség és a kezelhetőség szabja meg. A Tisza teljes vízgyűjtője pl. 1:750.000 méretarányú lapon még kezelhető, ugyanakkor eléggé részletes ábrázolást ad. Kisebb folyókról arányosan nagyobb méretarányú áttekintő lapok készítése célszerű. Térképi alapanyagul szolgálhatnak a megfelelő állami térképlapok, vagy a VITUKI kiadásában megjelent Hidrológiai Atlasz sorozat köteteinek helyszlnrajzal [6), amelyek a legtöbb
