Csoma János - Szigyártó Zoltán: A matematikai statisztika alkalmazása a hidrológiában (VITUKI, Budapest, 1975)
Függelék
— Réthly Antal is feldolgozott a Debrecen csapadékviszonyairól szóló tanulmányban [31]. A további feldolgozás alapja azonban nem a Réthly által közölt havi csapadékadat táblázat volt, hanem erre a célra az Országos Meteorológiai Intézet eredeti jegyzőkönyvei alapján külön összeállítottuk a napi csapadékmennyiségek értékeit. A napi csapadékmennyiségek birtokában sor kerülhetett a csapadék- mentes időszakok hosszának a megállapítására. Hogy a csapadékmentes időszak kezdő időpontjának a hatását is meghatározhassuk, a 365 napos évet felosztottuk 5 napos időközökre, s a következőkben ezeknek az időszakaszoknak a kezdőpontjától számítottuk a csapadékmentes időszakok hosszát. Ennek eredményeként a kezdő időpontok helyzete a csillagászati év időpontjaihoz viszonyítva kismértékben ingadozik, az ebből származó hiba azonban olyan kicsi, hogy az évi változás vizsgálatánál nyugodtan elhanyagolható. A csapadékmentes időszakok kezdő időpontjának kitűzésével hozzá lehetett kezdeni az adathalmaz feldolgozásához, a különböző előfordult csapadékmentes időszakhosszak meghatározásához. Ennél a munkánál azonban két gyakorlati szempont is felmerült. Az egyik az, hogy bár az észlelések 0,1 mm pontossággal történtek; általában, a csapadékmennyiségek matematikai statisztikai elemzésénél, ezeket mégis célszerűen milliméterre kerekítve dolgozzuk fel. A feldolgozás során tehát a csapadékmentes időszakok hosszát úgy határoztuk meg, hogy az addig tart, míg a kijelölt kezdő időpont után lehulló csapadék mennyisége meg nem haladja a kerekítés szempontjából kritikus 0,5 mm-es értéket. A második megjegyzés is a vizsgált időtartam hosszával kapcsolatos: A rendelkezésre álló napi csapadékmennyiségek ugyanis csak arról adtak tájékoztatást, hogy a felvett dátumot követő napok közül melyiknél haladta meg a folyamatosan összegezett csapadékmennyiség a kritikus értéket. Ez azonban az eloszlás paramétereinek a kiszámításánál nyilván nem okoz hibát akkor, ha az észlelt időtartamokat mindig az egynapos osztásköz közepére vonatkoztatjuk. A napi csapadékadatok alapján történő feldolgozás tehát úgy is felfogható, mintha már előre felvettük volna az egynapos osztásközt, s a következőkben az adatok kiírásánál már csak arra lettünk volna figyelemmel, hogy a csapadékmentes időszak kérdéses hossza melyik osztásközbe esik. A MINTA REPREZENTATIVITÁSA. FÜGGETLENSÉG-VIZSGÁLATOK A 73 kezdő időpontra vonatkozó 90—90 elemű minta további vizsgálata előtt ellenőrizni kellett azt, hogy kielégítik-e a matematikai statisztikában szokásos alapvető feltételeket, s így ezek a statisztikai eljárások al- kalmazhatók-e csapadékmentes időszakok hosszával kapcsolatos eloszlások, illetve az azok jellemzőinek a meghatározására. 24* 371
