Csoma János - Szigyártó Zoltán: A matematikai statisztika alkalmazása a hidrológiában (VITUKI, Budapest, 1975)

Függelék

a szokásos módon, becsléssel végezzük el és a vízhozamot is a centiméter pontossággal becsült mélység figyelembevételével számítjuk ki.

Táblázatunk első két sora alapján tehát az első, a második és a harmadik sora alapján pedig a második hibaforrás hatásának becslését kísérelhetjük meg.

Kezdjük az első hatás vizsgálatával. Láthatjuk, hogy esetünkben ennek a hibaforrásnak a következtében a szórás 4,0 1/s-ról 5,0 1/s-ra emelkedett, azaz 25%-kal megnőtt. Emellett ez a különbség a középhibák alapján

f.10.3. ábra. A vízhozammérések relatív szórása a vízhozam függvényében

egyúttal lényegesnek is ítélhető, vagyis ez igen nagy (mintegy 99%-os) valószínűséggel a kerekítésből származó hiba hatását tükrözi.

Az első két sorban levő szórások tehát alkalmasak a további vizsgálatok céljára.

Tudjuk, hogy a vízállás pontos értékét centiméterre kerekítve, a vízhozamgörbéhez viszonyított vízhozammértéket kétfajta hiba terheli:

A = AÍ + A2 (f. 10.4)

Ay a vízhozam meghatározásának hibája. A2 viszont abból származik, hogy a vízhozamot nem a neki megfelelő vízállással vesszük figyelembe, s így még hibátlan vízhozammérés esetén is különbség lehet a vízállásnak ténylegesen megfelelő és a mért vízhozam értéke között.

A két valószínűségi változó függetlennek tekinthető. így az eredő szórás:

D^+022 (f.10.5)

364